További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Növelné a családi adókedvezményt, a csedet, a gyedet, az anyasági támogatást az MNB

  • adozona.hu

A családi adókedvezmény béremelést követő növelését, a negatív adó engedélyezését, a négy-vagy többgyermekesek adómentességének kiterjesztését a családtagokra vagy akár a háromgyermekes édesanyákra, a 30 éves koruk előtt gyermeket szülő nők családi adókedvezményének emelését javasolja egyebek mellett a ma közzétett versenyképességi programjának családtámogatási fejezetében a Magyar Nemzeti Bank. Növelnék emellett az egyszeri anyasági támogatást, a csed és a gyed felső határát.

A demográfiai fordulat eléréséhez figyelemmel kell lenni arra, hogy eltérő ösztönző eszközök segíthetik hatékonyan az első, a második és a harmadik gyermek megszületését – hangsúlyozza az MNB. Az első  gyermek  megszületését a különböző gyermekvállalási támogatások mellett érdemben támogathatja az egészségügyi rendszer családbarát fejlesztése, így például a meddőséget kiszűrő vizsgálatokhoz való nagyobb állami támogatás biztosítása.

A második és a további gyermekek megszületését támogathatja a kisgyermekkorban biztosított, korábbi munkapiaci részvételhez kötött anyasági ellátások (csed, gyed) összegének emelése. A harmadik gyermekek megszületését a családi adórendszeren  keresztül lehet ösztönözni: a nagycsaládosok teljes adómentességének bevezetése a vonatkozó paraméterektől függően erőteljesen ösztönözheti a családokat három vagy  annál több gyermek vállalására – vélik a program készítői. 

A  nők munkaerőpiaci visszatérésének támogatása érdekében az elmúlt években megkezdett bölcsődei férőhelybővítés folytatását javasoljuk, azaz, hogy a bölcsődei férőhelyek száma a 2016. évi 40 ezerről emelkedjen 100 ezer férőhely közelébe 2030-ig. A nők munkapiaci visszatérését segítheti emellett az atipikus foglalkoztatási formák nagyobb elterjedése is.  

A családok otthonteremtését támogathatja a családok otthonteremtési kedvezményének (csok) kétgyermekes családok által igénybe vehető támogatási összegének növelése.

Az MNB szerint emellett szükséges egy indulótőke-program bevezetése, amely a külföldön dolgozó magyarok hazatelepülését és gyermekvállalását támogathatná.

A gyermekek számának nyugdíjrendszerben való elismerése is ösztönözheti a gyermekvállalást, elismerve a gyermekek felnevelésére fordított szülői ráfordításokat, és figyelembe véve azt, hogy a gyermektelenek nyugdíjának fedezetét is a mai gyermekek jövőbeli járulékai fogják jelenteni.

Családi adókedvezmény

A  családi adóalap-kedvezmény a kezdetektől egyösszegű kedvezményként van jelen a magyar  adórendszerben, a keresetek dinamikus emelkedésével azonban veszített előnyéből – állapítja meg a jegybank. A családi adó-és járulékkedvezmény keretében igénybe vehető összegek alakulása nem kötődik a  bérek, illetve a reálgazdaság növekedéséhez. A kedvezmények előnye ennek megfelelően évről évre fokozatosan csökken, amit a 2017 óta megfigyelhető jelentős bruttó átlagbér-növekedés tovább    gyorsított. A kedvezmények egy eltartottra jutó összege csak a kétgyermekes családok körében emelkedett, a többi esetben az egy gyermekre jutó kedvezmények az átlagbérhez viszonyítva közel megfeleződnek 2011 és 2020 között.

A családi adókedvezmények bruttó átlagbérhez viszonyított 2011-es arányának eléréséhez a kedvezményösszegek nominálisan másfélszeres emelésére lenne szükség, ami a GDP 0,2 százalékával  csökkentené a költségvetési bevételeket – olvasható a programban. A kedvezmények összegének jövőbeni    bővülése kötődhetne a mindenkori bruttó nemzetgazdasági átlagkeresethez vagy a minimálbér alakulásához.

Negatív adó engedélyezésével támogatásban kellene részesíteni a jegybank szerint azon (legális  jövedelemmel rendelkező) háztartásokat, amelyek nem tudják teljes mértékben kihasználni a kedvezményt. A támogatásban a családi adóalap-kedvezményre egyébként is jogosult háztartások részesülnének, a kedvezmény mértéke pedig az adó-és  járulékkedvezmény teljeskörű igénybevételéhez szükséges havi összeget jelentené. A javaslat a jelenlegi szabályok mellett a GDP kevesebb mint 0,1 százalékával csökkentené a költségvetési bevételeket.

A 30 éves kor előtt gyermeket vállaló anyák gyermekei után járó családi adóalap-kedvezmény növelése támogathatná a gyermekvállalás korábbi megvalósulását – véli az MNB. 2016-ban a nők átlagosan 27,8  évesen  hozták  világra  első gyermeküket. Az átlag mögött ugyanakkor jelentős eltérések húzódnak meg: a felsőfokú végzettséggel rendelkező anyák jellemzően később vállalnak gyermeket.

A nagycsaládos anyák teljes adómentességének bővítése

Az idén februárban bejelentett terv szerint 2020-tól kezdődően minden nő, aki négy vagy  annál több gyermeket  szült,  élete végéig mentesül a személyi jövedelemadó megfizetése alól, a kedvezmény a felnőtt gyermekek után is jár. A jegybank szerint az intézkedés – a bevezetést követő  tapasztalatok alapján – a jövőben  kiterjeszthető  lenne a teljes családra vagy a háromgyermekes édesanyákra is.

Gyermekgondozás, -felügyelet könnyítése

A gyermekfelügyelet költségeinek csökkentése érdekében az MNB javasolja, hogy a bébiszitter-szolgáltatás költségeit – számla ellenében – le lehessen vonni az adóalapból. A jegybank Franciaországgal példálózik, ahol személyijövedelemadó-kedvezmény formájában lehet elszámolni a gyermekfelügyelettel kapcsolatos költségeket.

Az állam aktívan támogassa a munkahelyi gyermekfelügyeleti rendszer létrehozását és fenntartását, amely magában foglalja a munkahelyi bölcsődék, óvodák és óvodai időn túli gyermekmegőrzők körét, illetve  bizonyos foglalkoztatotti létszám felett akár kötelezővé is válhatna ezek létesítése és működtetése – kezdeményezi programjában az MNB. A 2016/2017-es nevelési évben mindössze hét munkahelyi bölcsőde  működött Magyarországon, ahol 38 kisgyermek napközbeni ellátása volt biztosított.

A gyermekek iskolai szünetben történő elhelyezése a szülők többségének komoly problémát jelent. Ennek  enyhítése céljából javasolja a jegybank, hogy ha a szülő munkaadója hozzájárul a gyermek táboroztatásához vagy maga a munkaadó szervez tábort a munkavállalók gyermekei számára, akkor az ezzel kapcsolatos költségeit levonhassa a társaságiadó-alapjából.

Munkába állás támogatása

A nők szülést követő munkaerőpiaci visszatérésének és a gyermekneveléssel kapcsolatos mindennapi teendők ellátásának megkönnyítése érdekében javasolja az MNB az atipikus foglalkoztatási formák járulékkedvezménnyel és támogatásokkal való ösztönzését. A jegybank szerint az is megfontolandó továbbá, hogy a részmunkaidő törvényi lehetősége a gyermek hároméves korát követően is biztosított legyen. A részmunkaidős foglalkoztatás és a távmunka lehetőségének vonzóbbá tételét szolgálhatja az ilyen keretek között foglalkoztatott munkavállalók utáni munkáltatói járulékkedvezmények bevezetése. További ösztönzést jelenthet Franciaország példája, ahol az állam jövedelempótlékot biztosít a részmunkaidőben foglalkoztatott kismamák számára.

Gyermekek utáni ellátások emelése

Felmérések szerint a közepes és magasabb jövedelmű nők kisebb eséllyel valósítják meg gyermekvállalási  terveiket, mint az alacsony jövedelmű nők, melyben feltételezhetően a kieső munkajövedelem magasabb  összege is szerepet játszik. A gyermekszám szerinti vizsgálatból pedig azt az eredményt kapják, hogy a munkaerőpiacra visszatérő édesanyák sokkal kisebb eséllyel vállalják a tervezett gyermekeket a három középső jövedelmi kvintilisben.

A legalsó kvintilisben a nők 30 százaléka, míg a három középső kvintilisbe tartozó nőknek csak a 11–15  százaléka valósította meg gyermekvállalási terveit három éven belül. Emiatt és az elmúlt években megvalósult dinamikus bérnövekedés miatt is indokolt lehet a gyed plafonjának emelése – javasolja a jegybank.

A csecsemőgondozási díj (csed) és a gyermekgondozási díj (gyed) esetében is az ellátás felső határának növelését szorgalmazza az MNB. A programban írtak szerint a csed esetében emelni kellene a 70 százalékos korlátot, a gyednél pedig növelni kellene a 70 százalékos plafont, és az átlagbérhez kellene kapcsolni.

A jegybank szerint megfontolandó a diplomás gyed összegének további növelése a megélhetési feltételek javítása érdekében. A felsőfokú tanulmányaikat folytató hallgatók gyermekvállalását támogathatja emellett bababarát és családbarát egyetemi kollégiumi férőhelyek létrehozása, a már meglévő kollégiumok átalakítása tanulmányaikat folytató fiatal, gyermekes párok számára. További segítséget jelenthetne a felsőfokú képzés során megvalósuló gyermekvállalás esetén a lehetséges passzív félévek számának növelése.

Az egyszeri anyasági támogatás összege jelenleg az öregségi nyugdíjminimum 225 százalékának felel meg, ami 2018-ban  64 125  forintot tesz ki. A gyermek születésekor jelentkező költségek ezt az összeget jelentősen meghaladják, és jelentős anyagi terhet rónak a gyermeket vállaló fiatal párokra – állapítja meg az MNB, ezért hasznosnak tartaná a támogatási összeg növelését. Emellett a támogatás gyermekszámtól függő progresszív növelését is javasolja a jegybank, ami részben elismeri a több gyermek  nevelése esetén felmerülő többletköltségeket és a szülők otthoni munkával töltött nagyobb  időráfordítását. A progresszív növelést munkaviszonyhoz kötné az MNB.

Hazacsábítanák a külföldre települteket

A gyermekvállalási korban lévő munkavállalók Magyarországra való hazatérésének támogatása érdekében „Indulótőke-program”bevezetését  javasolja a jegybank. A program keretében minden külföldről hazatelepülő családtag számára egyszeri, meghatározott összegű támogatást biztosítana az állam, abban az esetben, ha a programban részvevők a következő 3 évben legalább egy további gyermeket vállalnának és életvitelszerűen nem hagynák el az országot a következő 5 évben. A támogatás összege emelkedhetne abban az esetben, ha a család hátrányos helyzetű térségben települne le.

Egészségpénztári támogatás

A gyermekvállaláshoz kapcsolódó egészségügyi kiadások fedezéséhez a terhesség 6. hónapjában minden várandós nő részesüljön egyszeri, célzott egészségpénztári támogatásban, amelyet a várandósgondozáshoz és a gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások fedezetére lehetne felhasználni – javasolja az MNB. Az Egyesült Királyságban a terhesség 25. hetében jár egyszeri terhességi támogatás – példálózik a programban a jegybank.

Olvassa el kapcsolódó cikkeinket is! 

Kész Matolcsy versenyképességi programja: 330 pont az MNB-től
Mentesítené a társasági adó alól az induló kisvállalkozásokat az MNB
Új tb-alap létrehozását javasolja az MNB

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Harmadik országból történő beszerzés

Tüske Zsuzsanna

vámszakértő

Ekhós megbízási jogviszony

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Edzőtábor költségei

Surányi Imréné

okleveles közgazda

2019 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X