Munkát terhelő adók: helyes cél a csökkentés, de kell hozzá fedezet

Megosztás Tetszik

A munkát terhelő adók csökkentése a versenyképesség szempontjából kívánatos stratégiai cél, de csak akkor érdemes meglépni, ha ellentételezhető a költségvetési egyensúly romlása - vélekedett az MKB és az Erste Bank elemzője pénteken.

Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Debreceni Televíziónak azt mondta, hogy a kormány - elősegítendő a foglalkoztatás bővítését - a munkát terhelő adókat folyamatosan csökkenti, a következő lépésben pedig a járulékokat szeretné mérsékelni.

Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője az MTI kérdésére elmondta: a munkát terhelő adók, illetve járulékok csökkentése a versenyképesség szempontjából kívánatos stratégiai cél. Látni kell azonban azt, hogy a járulékok csökkentése csak akkor kedvező hatású, ha a költségvetés egyensúlya nem romlik, azaz a kormány kiadáscsökkentő vagy bevételnövelő lépésekre képes. Elemzők az első megoldást preferálják.

A szakértő emlékeztetett arra, hogy a kormány már korábban megfogalmazta, hogy a munkát terhelő adókat mérsékelni kell, de 2012-ben mégis ennek az ellenkezője történt: a munkavállalók által fizetett pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalékról 3 százalékra nőtt.

Összességében a munkaadók idén 27 százalékos szociális hozzájárulási adót fizetnek, a munkavállalók járulékterhe 18,5 százalék.

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője szerint pozitívan hatna a gazdaság egészére a munkát terhelő adók csökkentése, és nagyon fontos lenne, ha a foglalkoztatás költsége - amely közép-kelet-európai viszonylatban Magyarországon még mindig magas - csökkenne, de ennek meg kell találni a kiadásoldali párját, vagy át kell alakítani az adórendszert, tehát máshol kell adót emelni.

A szakértő szerint - tekintve hogy az állami elvonás és újraelosztás mértéke Magyarországon a régióban még mindig a legmagasabb - "akkor inkább azon kellene gondolkodni, hogy honnan lehet kiadásokat csökkenteni". A munkát terhelő járulékok csökkentése kedvező lépés lenne, de az elemző nem lát ezzel kapcsolatban újdonságot, sőt úgy véli, hogy a bejelentett vagy sajtóinformációkban nyilvánosságra került intézkedések mindegyike arról szól, hogy milyen új terheket vezet be a kormány.

Árokszállási Zoltán szerint a költségvetési hiányt leginkább kiadáscsökkentéssel lehetne mérsékelni, ez ugyanakkor hosszabb folyamat lesz akkor, ha a kormány nem fűnyíróelv alapján akarja visszavágni a kiadásokat. A hosszú távú, strukturális jellegű kiadáscsökkentés alkalmas lenne arra, hogy valóban források szabaduljanak fel a gazdaságban.