hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Költségelszámolás vagy juttatás bizonylatolása az szja-törvény alapján

  • Horváthné Szabó Beáta adószakértő

Az Adózóna "Költségelszámolás számviteli bizonylatai – nem kell mindenről számlát kérni, mutatjuk, mi más lehet elégséges" címmel megjelent írása után ezúttal azt vizsgáljuk, hogy az szja rendszere miként szabályozza a bizonylatolást.

A hivatkozott cikket itt olvashatja el: Költségelszámolás számviteli bizonylatai: nem kell mindenről számlát kérni, mutatjuk, mi más lehet elégséges - Adózóna.hu.

Az szja-törvényben a bizonylat szó számos helyen megjelenik. A jövedelmet bizonylatok alapján tudjuk meghatározni, döntésünket bizonylatokkal tudjuk alátámasztani, illetve szükség esetén az adóhivatali ellenőrzéskor is a bizonylatokat, vagy inkább dokumentumokat kell a revizor rendelkezésére bocsátani.

De mi a kettő közötti különbség? Mivel az szja-törvényben nincs erre vonatkozó definíció, a szó köznapi értelméből kell kiindulni. A magyar nyelv értelmező szótára alapján bizonylat egy könyvelési melléklet, könyvelési tételt igazoló irat. Továbbá valamely helyzet, körülmény, tény igazolását tartalmazó hivatalos okirat, bizonyítvány.

Mit ért a dokumentum kifejezés alatt az AI? Hiteles tárgyi vagy írásos bizonyság, irat, bizonyíték, adat. Általános értelemben minden olyan anyagot jelent, ami információt hordoz, legyen az írásos, nyomtatott vagy digitális formában. A dokumentumok lehetnek hivatalosak vagy személyesek, és a tartalmuk is sokféle lehet, például szöveg, adatok, képek.

A bizonylat elszámolásával kapcsolatban többféle rendelkezéssel találkozhatunk az szja-törvényben.

Gondoljunk például arra, amikor a magánszemély a jövedelmét tételes költségelszámolást alkalmazva állapítja meg, vagy a magánszemély a kifizető által beszerzett, előállított termék és szolgáltatás értékét nem téríti meg, azaz juttatásban részesül!

Az szja-törvény alapján szabályszerűen igazolt a kiadás

» ha rendelkezésre áll az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben (áfatörvény) meghatározott számla, mely akkor szükségszerű, ha a termék vagy szolgáltatás értékesítője, illetve nyújtója az áfatörvényben meghatározott bizonylat kiállítására kötelezett, vagy

» a kiadás igazolására olyan bizonylat áll rendelkezésre (a kiadás igazolására alkalmas bizonylat), amely tartalmazza a költség összegének megállapításához szükséges valamennyi adatot (így például a kiadás összegét és pénznemét) is.

Ezen meghatározás ellenére sajnos nem minden esetben egyértelmű, hogy egy kifizető által adott vagyoni értéknél milyen esetben kell ragaszkodnunk a számlához, és mikor elegendő a bizonylat.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket a többi tudnivalóért!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Energetikai beruházás adókedvezménye

Pölöskei Pálné

adószakértő

Felmentési díj, végkielégítés fizetése

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 október
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink