hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Költségelszámolás vagy juttatás bizonylatolása az szja-törvény alapján

  • Horváthné Szabó Beáta adószakértő

Az Adózóna "Költségelszámolás számviteli bizonylatai – nem kell mindenről számlát kérni, mutatjuk, mi más lehet elégséges" címmel megjelent írása után ezúttal azt vizsgáljuk, hogy az szja rendszere miként szabályozza a bizonylatolást.

A hivatkozott cikket itt olvashatja el: Költségelszámolás számviteli bizonylatai: nem kell mindenről számlát kérni, mutatjuk, mi más lehet elégséges - Adózóna.hu.

Az szja-törvényben a bizonylat szó számos helyen megjelenik. A jövedelmet bizonylatok alapján tudjuk meghatározni, döntésünket bizonylatokkal tudjuk alátámasztani, illetve szükség esetén az adóhivatali ellenőrzéskor is a bizonylatokat, vagy inkább dokumentumokat kell a revizor rendelkezésére bocsátani.

De mi a kettő közötti különbség? Mivel az szja-törvényben nincs erre vonatkozó definíció, a szó köznapi értelméből kell kiindulni. A magyar nyelv értelmező szótára alapján bizonylat egy könyvelési melléklet, könyvelési tételt igazoló irat. Továbbá valamely helyzet, körülmény, tény igazolását tartalmazó hivatalos okirat, bizonyítvány.

Mit ért a dokumentum kifejezés alatt az AI? Hiteles tárgyi vagy írásos bizonyság, irat, bizonyíték, adat. Általános értelemben minden olyan anyagot jelent, ami információt hordoz, legyen az írásos, nyomtatott vagy digitális formában. A dokumentumok lehetnek hivatalosak vagy személyesek, és a tartalmuk is sokféle lehet, például szöveg, adatok, képek.

A bizonylat elszámolásával kapcsolatban többféle rendelkezéssel találkozhatunk az szja-törvényben.

Gondoljunk például arra, amikor a magánszemély a jövedelmét tételes költségelszámolást alkalmazva állapítja meg, vagy a magánszemély a kifizető által beszerzett, előállított termék és szolgáltatás értékét nem téríti meg, azaz juttatásban részesül!

Az szja-törvény alapján szabályszerűen igazolt a kiadás

» ha rendelkezésre áll az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben (áfatörvény) meghatározott számla, mely akkor szükségszerű, ha a termék vagy szolgáltatás értékesítője, illetve nyújtója az áfatörvényben meghatározott bizonylat kiállítására kötelezett, vagy

» a kiadás igazolására olyan bizonylat áll rendelkezésre (a kiadás igazolására alkalmas bizonylat), amely tartalmazza a költség összegének megállapításához szükséges valamennyi adatot (így például a kiadás összegét és pénznemét) is.

Ezen meghatározás ellenére sajnos nem minden esetben egyértelmű, hogy egy kifizető által adott vagyoni értéknél milyen esetben kell ragaszkodnunk a számlához, és mikor elegendő a bizonylat.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket a többi tudnivalóért!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Fizetett kártérítés, társaságiadó-alap

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 november
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Együttműködő partnereink