adozona.hu
Kettős adóztatás alá eső, duplán megfizetett szja visszaigénylése
//adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Kettos_adoztatas_ala_eso_tevesen_duplan_meg_5TLI76
Kettős adóztatás alá eső, duplán megfizetett szja visszaigénylése
Külföldön 183 napot meghaladóan foglalkoztatta egy magyar cég a munkavállalóját, akire figyelmetlenségből a magyar szabályok szerint fizették az adót és a tb-t. A hibát szeretnék kijavítani. Olvasónk kérdéseire Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.
A kérdés részletesen így szólt: Egy magyar cég belföldi illetékességű alkalmazottja kiküldetésben végzett munkát 2019. 01. 01–2020. 03. 31. között Németországban, nem figyelve a 183 napos munkavégzési korlátra. A magyar cég kért a munkavállalóra A1-et, munkabérét mindvégig magyarországi adóztatási előírások szerint fizette meg itthon. A magyar cégnek nincs Németországban telephelye. Miután ez kiderült, a cég megbízott egy németországi adótanácsadót, hogy intézze el kint a szükséges bejelentéseket, hogy az elmaradt adófizetést 2019-re és 2020-ra a német hivatal(ok) irányába törvényszerűen rendezni tudja. A cég kapott német adószámot, elkészültek a német adóbevallások és megtörtént az elmaradt szja befizetése is az ottani hatóságok felé. Mivel hazánk rendelkezik Németországgal kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménnyel, véleményünk szerint ebben az esetben a munkavállalónál két adóévet érintően kettős szja adóztatás történt. A kérdéseink: 1. A munkavállaló önrevíziót nyújthat-e be itthon 2019. évi személyijövedelemadó-bevallására? Mi ennek a módja? 2. Kell-e és ha igen, milyen jellegű dokumentumot csatolnia a németországi szja megfizetéséről 2019-re? Vagy van információcsere a két ország adóhivatala között és a dupla adóztatás megjelenik az adófolyószámláján? 3. Mit kell tennie 2020. évi magyar adóbevallásában, ha 2020. év folyamán (2020. 04. 01-től) adóilletősége németországira változott?
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
1. Helyesen értelmezi az adókötelezettség átkerül Németországba. A Németországgal kötött kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezmény értelmében, amennyiben a munkavállaló bármilyen 12 havi intervallumon belül 183 napnál huzamosabb ideig Németországban tartózkodik, ott végzi a munkáját, akkor a magyar munkáltatónak nem keletkezik szja-előleglevonási kötelezettsége Magyarországon. [Egyezmény 14. cikk (2) bekezdése]
Attól az időponttól kezdve, amikortól a munkavállaló német adóügyi illetőségűnek minősül, szintén nem kell Magyarországon szja-előleget vonni, tekintettel arra, hogy az Egyezmény 14. cikk (1) bekezdése értelmében a német illetőségű személy jövedelme, ha Németországban dolgozik, kizárólag Németországban adóztatható.
Az Egyezmény a kettős adózás elkerüléséről úgy rendelkezik, hogy amennyiben a Magyarországon belföldi illetőségű személy olyan jövedelmet élvez, vagy olyan vagyona van, amely ezen Egyezmény rendelkezései szerint megadóztatható Németországban, Magyarország mentesíti ezt a jövedelmet az adóztatás alól. Német illetőség esetén a magánszemély minden jövedelme (a privát jövedelmei is) Németországban adóztatható.
Abban az esetben, ha nincs szja-előleg alapját képező jövedelem, a járulék alapját is módosítani szükséges. Figyelemmel a vonatkozási időszakra, még a régi társadalombiztosítási szabályokat kell alkalmazni. Eszerint szja-előleg hiányában a járulék alapja a kiküldetést megelőző 12 havi átlag alapbér összege.
Mivel a munkáltató mind 2019-re, mind 2020-ra az adóévre kiállított M30-as igazolások kiadásának határidejét követően tárta fel, hogy az előző hónapokra vonatkozóan nem a jogszabályi előírások alapján állapította meg és vallotta be a magánszemély adóját, a hibát az általános önellenőrzéstől eltérő módon orvosolhatja.
A feltárt hibát nyilvántartásba kell venni és 15 napon belül bejelentést kell tenni a magánszemély lakóhelye szerint illetékes adóhatóságához az adókülönbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről, a kifizetésről szóló igazolás kiállításának napjáról, az adóazonosító feltüntetése mellett. (szja-törvény 15/A §). A bejelentésre az AJK Bejelentés az adó és járulékkülönbözet elszámolásáról elnevezésű nyomtatvány szolgál. Az adóhatóság részére küldött információkon túl értesíteni kell a magánszemélyt is arról, hogy az éves jövedelmigazolás összege módosításra került, de a magánszemélynek nincs ezzel teendője, nem kell önellenőrzést benyújtania, ugyanis az adóhatóság a munkavállaló javára mutatkozó adókülönbözet összegét határozattal állapítja meg és írja jóvá a magánszemély adófolyószámláján. Az adó kiutalását 17-es nyomtatványon kérheti a magánszemély. A járulék módosítása során – mivel a dolgozó a hiba feltárásakor is munkaviszonyban áll –, a túlvont vont járulék különbözetét a dolgozó részére az önellenőrzést követően ki kell fizetni. Mivel az adóelőleg alapját és a járulék alapját is önellenőrizni szükséges, ezért a szocho és a szakho alapja is módosul, mely a 08-as bevallások általános előírások szerinti önellenőrzése útján valósítható meg.
2. Az AJK nyomtatványon röviden ismertetni szükséges az önellenőrzés hátterét. Dokumentumot csatolni nem kell, de az adóhatóság kérhet iratbetekintést a határozat meghozatala előtt. Az Európai Unión belül van adatszolgáltatás a két ország között. Ezért a magyar munkáltatónak a 08-as bevallás önellenőrzésénél erre figyelmet kell fordítani. Ez azonban automatikusan nem jelenhet meg a folyószámlán, az adatszolgáltatás az adóhatóság munkáját segíti, egy kontroll a jövedelmek bevallásának ellenőrzésekor.
3. 2020-ra vonatkozóan az eljárás azonos az 1. pontban leírtakkal, mivel január 31-ét követően történt a hiba feltárása. A különbség a 08-as bevallásoknál mutatkozik, ahol áprilistól fel kell tüntetni a magánszemély német illetőségét is a Németországban adóztatható jövedelmek mellett.
Hozzászólások (3)
Értem, bár a kérdésből nem derül ki, hogy az átlag valóban eltérést jelentene a járulékalapban.
Kedves Ruszin Úr!
"Abban az esetben, ha nincs szja-előleg alapját képező jövedelem, a járulék alapját is módosítani szükséges." - Miért is?
– mondatára válaszolva tájékoztatom, hogy a régi és az új Tbj törvény is tartalmaz speciális szabályt azon esetekre amikor a kettős adózást elkerülő egyezmények alkalmazása következtében nincs szja előleg alapját képező jövedelem. Ilyen esetben 2020. június 30-ig a kiküldetést megelőző 12 havi átlag alapbér képezte a járulék alapját. Míg azt követő időponttól kezdődően a tárgyhavi alapbér, vagy a KSH szerinti nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, vagy a tevékenység ellenértékeként fizetett jövedelem képezte a járulék alapját. Ennek következtében, ha a munkavállaló az alapbéren felül más kifizetésben is részesült (jutalom, napidíj, bérkiegészítés, stb) akkor a járulékot is önellenőrizni szükséges. Csupán erre gondoltam.
Szép napot kívánok Önnek!
A kérdésből leszúrhető tények elégtelenek a pontos válaszhoz, de ez a lektor híján nem volt akadály, hogy azt leközöljék.
"Abban az esetben, ha nincs szja-előleg alapját képező jövedelem, a járulék alapját is módosítani szükséges." - Miért is?
A kérdésben kifejezetten kiküldetésről volt szó, ilyenkor a járulékalanyiság nem tevődik át, és a német adótanácsadó ténykedése nyomán se merült fel egyik német biztosító érintettsége. Remélhetőleg ezt jól csinálták, a járulékok tehát Magyarországon maradtak, ezzel kapcsolatos németországi teendő csak akkor lenne (lett volna), ha a kiküldetés meghaladta volna a 24 hónapot (2000. évi XXX. törvény 7. cikk). AJK nyomtatvány beküldésére tehát nincs szükség.
Az SZJA kérdése pedig másként is sikerülhetett volna. A cég ugyanis nem kívánt telephelyet létrehozni, 1 fő vélhetően nem is teremt telephelyet. Egy ilyen kiküldetés kizárólag arra a célra irányul, hogy a vállalkozás részére javakat vagy árukat vásároljanak vagy információkat szerezzenek, vagy arra, hogy a vállalkozás részére bármilyen más előkészítő vagy kisegítő jellegű tevékenységet folytassanak (2011. évi LXXXIV. törvény 5. cikk (4) d)-e)).
Bár a kérdés ezt sem tisztázza pontosan, ezért csupán feltételeztem, hogy az SZJA illetőség - telephely nélkül is - áttevődött Németországba, pusztán a 183 nap miatt. A német jövedelemadót a kiküldött munkavállaló is bevallhatja, ehhez persze egyáltalán nem kell (kellett volna) telephelyet bejelenteni, ami a németországi viszonyokat ismerve elég sokba kerülhetett.
Ha a feltételezésem valós, akkor így az M30-asokat és a 08-as bevallások SZJA sorait valóban módosítani kell, ezt az itthoni bérszámfejtők biztosan megoldják. A magánszemély 2019. és 2020. évi eSZJA bevallásában pedig az 1-es sorból ez a jövedelem átkerül az 57. sorba, mint egyezmény által mentesített jövedelem.
A német adóhatóság felé eredetileg 2020.07.31-ig kellett volna az ELSTER-en keresztül beküldeni a bevallást, de ez a határidő most 2021.02.28 lett, de a bevallásra válaszul kapott határozat (Bescheid) így sem fog tartalmazni kamatot és bírságot a késedelem miatt, mert erre még további türelmi idő jut.
A 2020-as német adóbevallás még messze nem esedékes, amire újabb haladékok fognak majd születni (szemben a magyarral).