Tisztelt Szakértő ! Ha a munkavállaló részére a munkába járás költségét megtéríti társaságunk (15 forint/km), akkor az üzemanyagköltséget milyen feltételekkel téríthetjük meg részükre ? Milyen adó- és járulékvonzata van az üzemanyag-költség megtérítésének munkába járás esetén? A munkába járás esetén a munkavállaló által használt gépjármű kizárólag a munkavállaló tulajdonában lehet?
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem dolgozójának lakhelye és a cég székhelye között tömegközlekedéssel több mint 3 óra lenne az út. Nem megoldható a tömegközlekedés, ezért a cég a dolgozója részére a munkába járást szeretné megtéríteni. A dolgozónak van személyautója és ennek költségét szeretné kifizetni. Milyen módon teheti ezt? Adómentes ez a dolgozó részére? Milyen dokumentáció kell ehhez, a munkaszerződésben ezt rögzíteni kell? Havi 08-as adatszolgáltatásban ezt szerepeltetni kell? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Megbízási jogviszonnyal foglalkoztatott magánszemély gépkocsival jár dolgozni, a megbízó egy szövetkezet, és a megbízási szerződésben megállapodtak a "munkába járás" térítéséről, vagyis 9 Ft/km-t adómentesen fizet a szövetkezet. Kérdésem, hogy munkajogi szempontból rendben van-e ezen a jogcímen kifizetett összeg? Üdvözlettel: Pintér László
Meg kell-e téríteni a dolgozó részére a havi maximum négy alkalom hazautazási költséget és mennyi a fizetendő minimum térítés a négy alkalomból, ha a munkavállaló állandó lakcíme 200 kilométerre van a munkahelyétől? Csak közösségi közlekedési költségtérítés lehetséges, vagy alkalmazható a 9 Ft/km költségtérítés, ha a dolgozó állandó lakhelye Budapesten van, a munkavégzés helye pedig Miskolcon? Ha a dolgozó nem adott le nyilatkozatot, hogy honnan jár be dolgozni, de utólag több hónapra visszamenőleg megigényli a 9 Ft/km költségtérítést, jogos-e az igénye, adómentesen kifizetheti-e utólag ezt az összeget a munkáltató?
Tisztelt Adózóna! Alkalmi munkavállalónak jár-e a munkábajárási kormányrendelet szerinti 86%-os jegy- vagy bérlettérítés, illetve ezek hiányában a 9 Ft-os térítés adómentesen? Üdv: KG
Tisztelt Szakértő! Egy új dolgozónk Fótról jár munkába Budapestre. Lakóhelye (nyilatkozat van) Fót. A vonat érletet Dunakeszi-Budapest útvonalról hozta. Ezt azzal indokolja, hogy neki jobb megoldás, ha fóti lakóhelyéről a Fóti vasútállomás helyett a Dunakeszi vasútállomásra megy ki, és onnan indul, mivel a Fótról közlekedő vonat gyakran késik.Ebben az esetben adómentesen kifizethetjük-e a dolgozónak a Dunakeszi-Budapest közötti vasúti bérlet 86 százalékát? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A munkavállaló a heti pihenőnapján (szombaton) rendkívüli munkavégzést vállalt. A munkáltató a munkába járási költségtérítést – saját gépkocsi használata – erre a napra is köteles megadni, vagy csak a "hivatalos" munkanapokra? Ha nem kötelező, megtérítheti? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! A munkáltató milyen esetben köteles megtéríteni a gépkocsival történő munkába járást? Számít, ha a munkavállaló meg tudná oldani máshogy (közösségi közlekedéssel)? Jól értelmezem, hogy csak akkor kötelező a költségtérítés, ha az alábbiak közül egy teljesül: „a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés; b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést; c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja; d) a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van"? Bölcsődénél számít, hogy melyik településen van? A hazautazás tényleges megtörténte jogszerűen ellenőrizhető? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogyan kell értelmezni a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 4. § (1) b) pontját az 5. §-t is figyelembe véve? Azaz a 4. § (1) bekezdés szerint, ha a munkavállaló csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közigazgatási határon belül történő közösségi közlekedést, akkor a személygépkocsival történő munkába járás minősíthető-e munkába járás költségének? Illetve az Szja törv. 25. § (4) bekezdése kizárja-e azt, hogy a jövedelem kiszámításánál ezt nem kell figyelembe venni [Szja törv. 25. § (2)]?.Röviden: a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 4. § (1) b) pontja szerint elszámolt költségtérítés számíthat-e az Szja törv. 25. § (2) bekezdése szerint elszámolt, nem adózó költségtérítésnek?
A 2017. 01. 13-ától hatályos 4/2017. (I. 12.) Korm. rendelet szerint a munkába járás költségtérítése címén meghatározott összeg 60%-a feletti összeg, tehát a 9 Ft felett adott +6 Ft ugyanúgy adómentes térítés mint a 9 Ft? Köszönettel: Vass Erika
A munkáltató az alkalmazottnak kilométerenként 9 forintot szeretne fizetni munkába járás cimén. Hogyan kell dokumentálni? Válaszukat előre is köszönjük.
Bérjegyzéken kötelező-e szerepeltetni a munkábajárás-térítést?
Tisztelt Szakértő! Egy keszthelyi székhelyű cég alkalmazottja Szegeden lakik, a munkáját otthonából látja el. Hetente 1 alkalommal jelenik meg a munkahelyén. Kérdésem, hogy a Keszthely-Szeged útvonalat 9 forintos munkába járásként számolhatja csak el, vagy van-e valamilyen megoldás magasabb összeg elszámolására is?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték