hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ideje számolgatniuk a családi gazdaságoknak, van-e elég tagjuk

  • Lepsényi Mária adószakértő

A termények betakarítási idejének vége felé járnak a gazdák, és már lehet látni, milyen nagyságú bevétellel számolhatnak a 2024. évben. Különösen fontos kérdés ez annak tükrében, hogy elegendő-e a családi gazdaságban résztvevők létszáma ahhoz, hogy ki tudják használni a kedvező adózási lehetőségeket. A bevétel felosztásakor az adóév utolsó napján meglévő létszám az irányadó, ha kevesen vannak, még van idő új tagokkal növelni a létszámot.

Az őstermelők családi gazdaságáról a 2020. évi CXXIII. törvény (Csgtv.) rendelkezik.

Elöljáróban fontos megemlíteni, hogy az őstermelők családi gazdasága olyan termelési közösség, amely

• nem rendelkezik önálló jogalanyisággal és a tagok vagyonától elkülönült vagyonnal,

• legalább két, egymással hozzátartozói láncolatban álló mezőgazdasági őstermelő tag hozza létre,

• és a mezőgazdasági őstermelők az őstermelői tevékenységüket a saját gazdaságukban közösen, valamennyi tag személyes közreműködésével, összehangoltan végzik.

A mezőgazdasági őstermelő az a magánszemély, aki

• a 16. életévét betöltötte,
• a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásban szerepel és
• saját gazdaságában őstermelői tevékenységet folytat.

Mezőgazdasági őstermelőként őstermelői tevékenység a nyilvántartásba vételt követően végezhető. Az őstermelőt kérelemre a NAK veszi nyilvántartásba.

Fontos tudni, hogy egy mezőgazdasági őstermelő egyidejűleg csak egy őstermelők családi gazdaságának lehet tagja. A családi gazdaság tagjai az egymással hozzátartozói láncolatban álló magánszemélyek lehetnek.

Kapcsolódó írásunk: Az őstermelők már maguk is létrehozhatják hatósági bizonyítványukat

A Csgtv. 2. paragrafusa szerint hozzátartozó a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 8:1. paragrafus (1) bekezdésének 2. pontjában meghatározott hozzátartozó, valamint a hozzátartozói láncolathoz tartozók, akik a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjának megfelelő közeli hozzátartozói kapcsolatban lévő természetes személyek, azok hozzátartozói, és mindezek egyenesági rokonai lehetnek.

Közeli hozzátartozó a házastárs, az egyenesági rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér. Hozzátartozó pedig a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.

A tag vonatkozásában a hozzátartozói láncolat fennállása nem szűnik meg a házastárs halálával.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben ismertetjük a jövedelem megállapítására, a ki- és belépő tagokra vonatkozó tudnivalókat!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Állami ösztöndíj ledolgozása

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Ügyfélkapu+

Szipszer Tamás

adószakértő

Ügyfélkapu

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink