hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ideje számolgatniuk a családi gazdaságoknak, van-e elég tagjuk

  • Lepsényi Mária adószakértő

A termények betakarítási idejének vége felé járnak a gazdák, és már lehet látni, milyen nagyságú bevétellel számolhatnak a 2024. évben. Különösen fontos kérdés ez annak tükrében, hogy elegendő-e a családi gazdaságban résztvevők létszáma ahhoz, hogy ki tudják használni a kedvező adózási lehetőségeket. A bevétel felosztásakor az adóév utolsó napján meglévő létszám az irányadó, ha kevesen vannak, még van idő új tagokkal növelni a létszámot.

Az őstermelők családi gazdaságáról a 2020. évi CXXIII. törvény (Csgtv.) rendelkezik.

Elöljáróban fontos megemlíteni, hogy az őstermelők családi gazdasága olyan termelési közösség, amely

• nem rendelkezik önálló jogalanyisággal és a tagok vagyonától elkülönült vagyonnal,

• legalább két, egymással hozzátartozói láncolatban álló mezőgazdasági őstermelő tag hozza létre,

• és a mezőgazdasági őstermelők az őstermelői tevékenységüket a saját gazdaságukban közösen, valamennyi tag személyes közreműködésével, összehangoltan végzik.

A mezőgazdasági őstermelő az a magánszemély, aki

• a 16. életévét betöltötte,
• a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásban szerepel és
• saját gazdaságában őstermelői tevékenységet folytat.

Mezőgazdasági őstermelőként őstermelői tevékenység a nyilvántartásba vételt követően végezhető. Az őstermelőt kérelemre a NAK veszi nyilvántartásba.

Fontos tudni, hogy egy mezőgazdasági őstermelő egyidejűleg csak egy őstermelők családi gazdaságának lehet tagja. A családi gazdaság tagjai az egymással hozzátartozói láncolatban álló magánszemélyek lehetnek.

Kapcsolódó írásunk: Az őstermelők már maguk is létrehozhatják hatósági bizonyítványukat

A Csgtv. 2. paragrafusa szerint hozzátartozó a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 8:1. paragrafus (1) bekezdésének 2. pontjában meghatározott hozzátartozó, valamint a hozzátartozói láncolathoz tartozók, akik a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjának megfelelő közeli hozzátartozói kapcsolatban lévő természetes személyek, azok hozzátartozói, és mindezek egyenesági rokonai lehetnek.

Közeli hozzátartozó a házastárs, az egyenesági rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér. Hozzátartozó pedig a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.

A tag vonatkozásában a hozzátartozói láncolat fennállása nem szűnik meg a házastárs halálával.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben ismertetjük a jövedelem megállapítására, a ki- és belépő tagokra vonatkozó tudnivalókat!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Saját rezsis beruházás – önszámla áfatartalmának levonhatósága

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Második terhesség gyed alatt

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Második gyermek esetén a csed számolása

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Együttműködő partnereink