Fontos változás az ekhóban: így módosul a törvény

Megosztás Tetszik

Újabb területre terjesztené ki a kormány az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) választásának lehetőségét – értesült az Adózóna.hu. Jövő évtől a szabadidősport-szövetségek, a fogyatékosok sportszövetségei, valamint a diák-, illetve főiskolai-egyetemi sportszövetségek által foglalkoztatottak is bekerülnének a kedvezményezett körbe. A választás előtt azt is mérlegelni kell, hogy az ekhós bevételek – a kedvezőbb közteher miatt - nem jogosítanak fel pénzbeli egészségügyi ellátásokra (például táppénz, gyed).

A jelenleg hatályos szabályozás szerint csak az országos sportági szakszövetségeknél, illetve a sportági szövetségeknél dolgozók élhetnek az ekho nyújtotta kedvezőbb adózási szabályokkal. Az Adózóna.hu információi szerint a jövő évtől már a sporttörvényben felsorolt valamennyi sportszövetség típusra kiterjesztené a kormány ezt a lehetőséget. Így bekerülnének a kedvezményezett körbe a szabadidősport-szövetségeknél, a fogyatékosok sportszövetségeinél, valamint a diák és főiskolai-egyetemi sportszövetségeknél dolgozók is. Kitétel, hogy azok az alkalmazottak választhatnák az ekhot, akik a sporttal közvetve vagy közvetetten összefüggő feladatokat látnak el, függetlenül az általuk végzett tevékenység FEOR-besorolásától.

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint a kedvezményes adózási lehetőség egyebek között azt a célt szolgálja, hogy előmozdítsa a testkultúra, különösen a sport fejlődését. A társadalmilag kiemelt jelentőségű cél elérésében fontos szerepet töltenek be az említett szövetségek - áll a törvénytervezet indoklásában. Már csak az a kérdés, hogy miért csak most jutott erre a felismerésre a kormány? Az első osztályban tevékenykedő sportolók, illetve edzőik már 2010 júliusa óta élhetnek ezzel a lehetőséggel…

A törvénytervezetből az derül ki, hogy továbbra is csak az első osztályban sportolók és edzőik élveznének kiváltságokat az ekhoban. Az általános szabály szerint éves szinten legfeljebb 25 millió forint bevételre lehet választani ezt az adózási lehetőséget. Ez abban az esetben igaz, ha az érintett magánszemély, illetve foglalkoztatója az év egészében legalább a minimálbér 12-szerese után az általános szabályok szerint leróják az adót, illetve a járulékokat. Ha kisebb összeg után fizetik meg valaki után az általános közterheket, akkor a 25 millió forintnak akkora hányada után lehet ekhózni, amilyen arányt képvisel a normál szabályok szerint leadózott rész a minimálbér 12-szereséhez viszonyítva. Nem kell a minimálbér után megfizetni az általános közterheket akkor, ha a magánszemély nyugdíjas.

Az országos sportági szakszövetség, illetve az országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezetek hivatásos sportolóinál 25 millió forint helyett 100 millió forint az éves bevételi plafon. Az első osztályban versenyző sportszervezetek, sportági szakszövetségek, országos sportági szövetségek edzői, valamint a válogatottak vezetőedzői (szövetségi kapitányok) évi 50 millió forint bevételig választhatják az ekhót.

A bevételi összeghatárokat csökkenti az a bevétel, amelyet a magánszemély az egyszerűsített vállalkozó adó (eva) hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóként szerez meg. Ugyancsak csökkenti a plafonösszeget az a bevétel, amely az eva hatálya alá tartozó társas vállalkozás bevételéből jut a társaság ekhót választó tagjára az adózott eredményből való részesedésére előírt mérték, ennek hiányában a jegyzett tőkéből való részesedése arányában.

Nemcsak a munkaviszonyból megszerzett jövedelmek esetén lehet alkalmazni az ekhót. Ez a lehetőség azokat is megilleti, akik társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjai, feltéve, ha e bevételt eredményező jogviszonyukban kizárólag a foglalkozásuk szerinti tevékenységet folytatnak. Emellett a foglalkozás szerinti tevékenységre kötött vállalkozási szerződés vagy megbízási szerződés alapján szerzett bevétel esetében is lehet ekhózni.

Az ekho alapja a bevétel. Ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, akkor annak összegét csökkenteni kell az általános forgalmi adóval.

Ekhos bevétel esetén fizetendő közterhek:

Magánszemély: az ekho alapja után 15 százalék ekhót fizet.  Nyugdíjas esetében az ekho mértéke 11,1 százalék.

Kifizető: az ekho alapja után 20 százalék ekhot fizet.

EGT-tagállamban biztosított magánszemély esetében: a kifizetőt nem terheli ekho, a magánszemélynek juttatott ekho alapjául szolgáló bevételből 9,5 százalék ekhót állapít meg és von le.

Az ekho megoszlása:

A magánszemélyt terhelő ekhóból az ekhoalap

- 1,6 százaléka természetbeni egészségbiztosítási járuléknak,
- 9,5 százaléka személyi jövedelemadónak,
- 3,9 százaléka - kivéve, ha a magánszemély nyugdíjas - nyugdíjjáruléknak
minősül.

A kifizetőt terhelő ekho szociális hozzájárulási adónak minősül.

Az állami költségvetésbe fizetett ekho alapján a magánszemély egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíjbiztosítási ellátásra jogosult. Pénzbeli egészségügyi ellátás (például táppénz, gyed) nem jár az ekhos bevétel után.