Fontos adózási tudnivalók, munkáltatói teendők kánikula idején

Megosztás Tetszik

Ismét rekordokat dönt az idei hőhullám, a nyaralás során és a munkában egyaránt fokozott védekezésre, rendkívüli intézkedésekre van szükség. Cikkünkben az ezzel összefüggő legfontosabb adózási tudnivalókat ismertetjük.

Az országos tisztifőorvos által elrendelt hőségriasztás napjaiban az egyéni védekezés fontossága mellett az intézményeket, munkáltatókat jogszabályok kötelezik rendkívüli intézkedésekre.

Az egyéni védekezéshez hozzátartozik, hogy a legmelegebb órákban – 11 és 15 óra között – aki megteheti (különösen a gyermekek, idősek), lehetőleg ne tartózkodjon a tűző napon, fényvédő kozmetikai szerek és ruházat nélkül strandon sem. Kerülni kell a kávé, az alkohol, a magas koffein- és cukortartalmú üdítők, valamint a zsíros ételek fogyasztását, viszont mindenki ügyeljen a fokozott folyadék (víz) és a só pótlására.

A munkáltatókra vonatkozó részletes szabályokat a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet tartalmazza.

A rendelet előírja, hogy a klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. A munkaidő részeként óránként legalább 5, legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni a melegnek minősülő munkahelyeken. Ide tartozik például a hőségnapokra elrendelt home office-munkavégzés is.

A munkahely melegnek minősül, ha a munkahelyi klíma a munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja, vagy szabadtéri munkahelyen a napi középhőmérséklet legalább 1 napig meghaladja a 25 Celsius-fokot, és az országos tisztifőorvos a hőség miatt a figyelmeztetést vagy a hőségriasztást kiadta.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerint:

• az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosítása nem minősül adóköteles bevételnek [Szja tv. 4. § (2a) bekezdés];
• a védőeszközök, egészségvédelmi eszközök kötelező juttatása adómentes nem pénzbeli juttatásnak minősül, amely után sem a munkavállalót, sem a munkáltatót nem terheli adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettség [Szja tv. 1. számú melléklet 8.8. pont].

A kötelező intézkedések keretében a melegnek minősülő munkahelyeken a munkavállalók részére kötelező védőitalként igény szerint, de legalább fél óránként 14–16 °C hőmérsékletű ivóvizet (amely lehet palackozott víz, ballonos víz, ásványvíz), vagy ilyen hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes italt biztosítani. Az ital cukortartalma, ha nem mesterséges édesítőszerrel ízesített, legfeljebb 4 súlyszázalék lehet. A védőital juttatása előírás szerint a közegészségügyi követelmények betartása mellett történhet, úgy, hogy elfogyasztásához legalább a dolgozók létszámát elérő mennyiségben, személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharakról kell gondoskodni.

Fontos azonban, hogy ha a juttatás nem felel meg a védőital jogszabály által meghatározott követelményeinek, azaz például energiaital, gyümölcslé, kávé stb., vagy ha a juttatás fagylalt, jégkrém, más hűtött élelmiszer, úgy az nem adómentes, hanem a Szja tv. 70. § (6) bekezdés b) pontjának első fordulata értelmében egyes meghatározott juttatásnak minősül, amely esetben a juttatót a juttatás értékének 1,18-szorosa után 15 százalék szja- és 13 százalék szochofizetési kötelezettség terheli.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 124. § (1) bekezdésének k) pontja szerint az italt terhelő előzetesen felszámított adó nem vonható le. A védőital is italnak minősül és az Áfa tv. a védőitalra vonatkozóan nem tartalmaz mentesítő szabályt az adólevonási tilalom alól, így eszerint a védőitalt terhelő áfa nem helyezhető levonásba. Azonban, ha a védőitalt a munkáltató a kötelező munkavédelmi előírások szerint biztosítja, akkor az áfa levonható, mert a juttatás a vállalkozás gazdasági tevékenységéhez kapcsolódik.

Ha a munkavállalóknak juttatott védőital jogszabályi kötelezésen alapul, akkor a védőital költsége anyagjellegű ráfordításként számolható el. Ha viszont a munkavállalóknak juttatott védőital nem jogszabályi kötelezésen alapul, akkor a védőital költségét személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni.

Hőségriasztás idején a bentlakást nyújtó szociális intézményeknek szállást kell adniuk az arra rászoruló, utcán élő embereknek is, valamint, ha nincs a környéken hajléktalanszálló, egyéb szociális intézményben kell elhelyezni azokat, akik ezt kérik. A befogadott személyek krízisellátásban részesülnek, azaz a riasztás visszavonásáig biztosítani kell számukra a testi épség megóvásához és pihenéshez szükséges feltételeket, illetve a kiszáradás megelőzésére a szükséges folyadékpótlást. Ezek a juttatások az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.5. pontja alapján adómentesek.