A Szlovákiában megjelent afrikai sertéspestis (ASP) kapcsán kiemelten fontos, hogy a hazai állattartók szigorúan tartsák be a magyarországi megelőzési intézkedéseket és járványvédelmi szabályokat – hívta fel a figyelmet pénteki közleményében Nagy István agrárminiszter, közölte az MTI.
A katasztrófavédelem által koordinált központi szúnyoggyérítési program szerdán indul.
Eredményesen védekezett hazánk az afrikai sertéspestis ellen: a betegség megjelenése óta eltelt több mint hat évben sikerült megvédeni a sertéságazatot a járványtól. A gazdák figyelme azonban továbbra sem csökkenhet, a járványvédelmi intézkedések szigorú betartására a továbbiakban is nagy szükség van – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.
Hétfő estig vélhetően minden ügyfél visszakapja azt az összeget, amelyet az Apple jogtalanul vont le bankkártyájáról a múlt héten. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint fontos hangsúlyozni, hogy kártyaadatok nem kerültek ki, azok biztonságosak, és bár az ilyen jellegű hibák ellen nem igazán lehet védekezni, de néhány intézkedéssel csökkenteni lehet a kellemetlen hatásokat – derül ki a BiztosDöntés.hu összefoglalójából.
Jelentősen csökkent az afrikai sertéspestis (ASP) kockázati területek nagysága Magyarországon, amely lehetővé tette a járványügyi korlátozások enyhítését. E rendkívüli eredmény is igazolja, célravezetőek az állategészségügyi hatóság ASP felszámolása érdekében hozott intézkedései – írja sajtóközleményében a Nébih. A korlátozások enyhítésével számottevően bővülnek a kereskedelmi lehetőségei az érintett térségek gazdálkodóinak, élelmiszer-vállalkozásainak.
Bár a parlagfű elleni védekezés hagyományos eszközökkel is elvégezhető, a leginkább kívánatos módszer mégis csak a biológiai védekezés lenne. Ismert jelenség a természetben, hogy ha egy faj számára idegen helyre kerül, ahol meg tud telepedni, akkor kis idő múlva követik őt a természetes ellenségei is – írja honlapján a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
A Magyar Közlöny 242. számában megjelent a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény.
A Magyar Közlöny 242. számában megjelent a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. kormányrendelet.
Bár a gazdasági kilábalás már megkezdődött, a veszélyhelyzet utáni újraindítás a költségvetésből továbbra is komoly forrásokat igényel. A kormány szándéka az, hogy minden segítséget megadjon a magyar vállalkozásoknak, és annyi munkahelyet teremtsen, ahányat a járvány megszüntet – nyomatékosítja közleményében a Pénzügyminisztérium.
Megjelent a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Központi Irányítás Vám Főosztálya főosztályvezetője által kiadott 7005/2020. felhívás a koronavírussal szembeni védekezéshez felhasználható áruk behozatali vám- és hozzáadottértékadó-mentességéről.
Az Európai Bizottság vizsgálja a magyar felhatalmazási törvényt és megkülönböztetett figyelemmel kíséri majd annak a kormány által történő alkalmazását, az álhírek terjesztését büntető passzus végrehajtását, a jogbiztonságot és a szólásszabadság szavatolását is beleértve – jelentette ki kedden a testület szóvivője. Ursula von der Leyen szerint a veszélyhelyzeti intézkedések nem szólhatnak határozatlan időre, és a kormányoknak gondoskodniuk kell azok rendszeres felülvizsgálatáról, olvasható a Bruxinfo oldalán.
A korábbi évektől eltérően idén előbb kezdődött az amerikai szőlőkabóca lárvakelése. A Nébih felhívja a szőlőtermesztők figyelmét, hogy már most el kell kezdeni a védekezést!
Több hazai folyón végeznek fokozott figyelőszolgálatot a vízügyi szakemberek, miután a jelentős mennyiségű esőzések nyomán a II. fokú szinteket megközelítő, vagy meghaladó vízszintekre lehet számítani. Megfelelő védekezéssel jelentősen csökkenthetők az árvíz, az esőzések okozta károk, ha azt időben elvégzik. Mindez a biztosítók kárügyintézését is megkönnyíti – hívja fel a figyelmet közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).
A kertekben már április-májusban megjelennek, a lakásokba azonban szeptember, október hónapokban kezdenek behúzódni a téli menedéket kereső poloskák. A mintegy másfél centiméter hosszúságú, barna vagy zöld színű rovarok bizarr külsejük, zajos éjszakai életmódjuk és a bűzmirigyeikből „veszélyhelyzetben” kibocsátott, kellemetlen szagú váladékuk miatt nem éppen a legkedvesebb vendégeink. Megnyugtató azonban, hogy az emberekre és az állatokra nem veszélyesek, hiszen kizárólag növényi nedvekkel táplálkoznak. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) összegyűjtötte a poloskákkal kapcsolatos főbb tudnivalókat és a „bogárinvázióval” szembeni védekezés hatékony módjait.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Ez engem is érdekel