Fejlesztési tartalék felhasználása egyéni vállalkozásoknál: fontos az időzítés

Megosztás Tetszik

A fejlesztési tartalék cél szerinti felhasználását jól kell időzíteni, mivel a megvásárolni kívánt tárgyi eszköz nem biztos, hogy azonnal rendelkezésre áll. Amíg a tárgyi eszköz nem kerül az egyéni vállalkozó tulajdonába, addig az ellenértéke nem tekinthető a fejlesztési tartalék kivezetését lehetővé tevő beruházási költségnek, ráfordításnak, hiába fizetett érte a vállalkozás előleget.

Ebből következően az előleg, foglaló fizetése nem minősülhet a tárgyi eszköz beszerzése, előállítása érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak, így nem tekinthető a fejlesztési tartalék kivezetését lehetővé tevő beruházási költségnek.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 49/B paragrafusának (16) bekezdése szerint a fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeg csak abban az esetben vezethető ki a nyilvántartásból, ha a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóévben

– kizárólag üzemi célt szolgáló,

– értékcsökkenési leírás alapját képező,

– nem ingyenesen megszerzett, vagy előállított tárgyi eszköz megszerzése vagy előállítása érdekében vállal beruházási, felújítási kiadásokat az egyéni vállalkozás [Szja tv. 49/B § (16) bekezdés].

Az Szja tv. 3. paragrafusának 54. pontja szerint beruházási költségnek minősül az e törvény szerint költségként elismert, igazolt, a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezés napjáig felmerült, az előírt nyilvántartásban feltüntetett kiadás, amely lényegében a beszerzési árat jelenti.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben egyebek mellett kifejtjük, mivel kell számolni, ha az egyéni vállalkozás nem használja fel időben a fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeget, gyakorlati példákat is bemutatva.