hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Áthúzódó bevétel, költség adószámos magánszemélynél

  • adozona.hu

A költségeket még az idén kell rendezni, a megbízási díjból származó bevétel viszont csak jövőre esedékes. Elszámolhatók-e a költségek, milyen adó- és járulékvonzata lesz a jövedelemnek? Olvasónk kérdésére Kneitner Lea okleveles és igazságügyi szakértőnk válaszolt.

Olvasónk a következő problémával fordult az Adózónához: „Adószámos magánszemély terjesztői szerződést kötött egy céggel, amely a könyvét értékesíti, példányonként meghatározott összeget kap bevételként. Ezzel szemben természetesen vannak költségei is a magánszemélynek. A költségek nagy része – ami több százezer forint – idén év végén keletkezett. A bevételek nagy része pedig jövő évben lesz esedékes. Ilyenkor a költségeket le lehet vonni a bevételből, ha nem ugyanazon évben vannak, de ugyanarra a megbízásra szólnak? Ha havonta készül számla az eladott példányok szerint, akkor havonta kell figyelni, hogy a minimálbér 30 százalékát eléri, vagy összeadódnak a bevételek? Milyen adó- és járulékvonzatai vannak, ha nem éri el, illetve, ha eléri a minimálbér 30 százalékát? A cégnek, amellyel szerződött, milyen kötelezettségei vannak, be kell-e jelentenie a magánszemélyt a T1041-esen? Illetve a magánszemély felé kell-e adnia az adózással kapcsolatos bármilyen nyomtatványt?”

A költségeket a kiszámlázott bevétellel szemben tudja elszámolni az adószámos magánszemély ugyanazon adóévben, amennyiben a költségek már felmerültek, de ha a bevételt még nem számlázta le, úgy nem tudja a következő adóévben elszámolni – hangsúlyozta szakértőnk.

A biztosítási jogviszony keletkezését havonta kell figyelnie az adószámos magánszemélynek. Alapvetően az önálló tevékenységből származó jövedelemre irányadó szabályok érvényesek jelen esetben is, azaz, ha a jövedelem (bevétel–költség=jövedelem) nem éri el a minimálbér vagy a garantált bérminimum 30 százalékát, nem keletkezik biztosítási jogviszony, így 16 százalék személyi jövedelemadó és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás fizetendő.

Amennyiben eléri vagy meghaladja a minimálbér vagy a garantált bérminimum 30 százalékát, akkor a 16 százalék személyi jövedelemadón felül fizetni kell a kifizetőnek 27 százalék szociális hozzájárulási adót. A 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást, a 10 százalék egyéni nyugdíjjárulékot és 7 százalék egészségbiztosítási járulékot a kifizető állapítja meg, vonja le és fizeti be az adószámos magánszemély esetében.

A kifizető cégnek be kell jelentenie biztosítási jogviszony esetén a magánszemélyt a T1041-esen, illetve a 08-as bevallást is le kell adnia. A magánszemély felé az adó és a járulék levonásáról bérszámfejtési jegyzéket kell adnia, illetve év végét követően jövedelemigazolást – tette hozzá Kneitner Lea.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kapcsolt vállalkozások meghatározása

Antretter Erzsébet

adószakértő, igazgató

Niveus Consulting Group Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink