adozona.hu
Előadóművész EU-országból: hogyan adózik, milyen igazolások kellenek?
//adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Eloadomuvesz_unios_orszagbol_hogyan_adozik__YZA0KR
Előadóművész EU-országból: hogyan adózik, milyen igazolások kellenek?
Ekhós adózásra jogosító tevékenységet végez román állampolgár magyar kifizetőnek (színháznak). Kell-e Magyarországon adóbevallást benyújtani, milyen igazolásokat kell beszereznie, ha nyugdíjas, és ha nem nyugdíjas? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.
A magánszemély Romániában él, Magyarországon nincs semmilyen tartózkodási vagy lakcíme, itt csak addig tartózkodik, míg ellátja a megbízási szerződés szerinti tevékenységet. Adóazonosító jelet a kifizető igényel a magánszemélynek. Milyen igazolásokat kell a kifizető rendelkezésére bocsátania a magánszemélynek Romániából, ha nyugdíjas, és ha nem nyugdíjas (A1, illetőség)? Figyelembe kell-e venni, hogy a havi jövedelme, melyet Romániában szerez meg, eléri-e a minimálbért nem nyugdíjas esetén? Kell-e Magyarországon adóbevallást benyújtania? Mennyiben változtat a fentieken, ha a magánszemély román-magyar kettős állampolgár? – sorolta kérdéseit olvasónk.
A magyar-román adóegyezmény (1996. évi XCIX. törvény) 4. és 18. cikkei értelmében a romániai illetőségű előadóművész e minőségében (úgymint színpadi, film-, rádiós vagy televíziós művészként, zenészként) kifejtett személyes tevékenységéből származó jövedelme Magyarországon adóztatható.
E jövedelem után a magyarországi közterhek megfizetése, illetve az ekho választása szempontjából jelen esetben lényeges még az A1-es igazolás, amelynek alapján a művész nem tartozik a magyar társadalombiztosítási jogszabályok hatálya alá. Ugyanis az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (ekhotörvény) szerint az EGT-államban biztosított személy (akár nyugdíjas, akár nem) esetében a kifizető ekhót nem fizet, a magánszemélynek juttatott ekho alapjául szolgáló bevételből 9,5 százalék ekhót állapít meg és von le [ekhotörvény 4. § (5) bekezdés].
Az ekho választásának összeghatára (az adóévben legalább 193 napon át) nyugdíjas esetében évi 60 millió forint, nem nyugdíjas esetében
– évi 60 millió forint, feltéve, hogy a művész az adóévben az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szeresének megfelelő jövedelem (a megbízási díjak jövedelemtartalma) után a 15 százalék személyi jövedelemadót megfizeti, illetve
– az évi 60 millió forintnak olyan hányada, amilyen arányt a megbízási díjak 15 százalék személyi jövedelemadóval adózott jövedelemtartalma az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szereséhez viszonyítva képvisel [ekhotörvény 3. § (1) és (4) bekezdés].
A minimálbér 2018-ban havi 138 000 forint. Az összeghatár maghatározásánál a romániai jövedelem nem vehető figyelembe, mivel az után személyijövedelemadó-fizetés nem történik.
Mindez 2018-ban azt jelenti, hogy ha a nem nyugdíjas magánszemély Magyarországon 1 millió 656 ezer forint jövedelem után megfizeti a 15 százalék személyi jövedelemadót, akkor az előadóművészként Magyarországon adóztatható bevételeire 60 millió forint összeghatárig választhatja az ekhót. Ha például a 15 százalék személyi jövedelemadót csak
– 6x138 000=828 000 forint után fizeti meg, akkor 30 millió forint,
– 2x138 000=276 000 forint után fizeti meg, akkor 10 millió forint,
– 138 000 forint után fizeti meg, akkor 5 millió forint
az ekho választásának összeghatára.
Az ekhót választó magánszemélynek kell beadni adóbevallást, ami két módon teljesíthető:
– az adóhatóság közreműködése nélkül készített bevallás benyújtásával vagy
– az adóhatóság által készített adóbevallási tervezet elfogadásával, javításával, kiegészítésével.
Az adóbevallási tervezet egyebek között tartalmazza az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában szereplő, a magánszemély által az adóévben megszerzett, az szja-törvény hatálya alá tartozó jövedelmet, valamint az ekhotörvény hatálya alá tartozó jövedelmet és azok adóját.
Ha a magánszemély az adóbevallási tervezetben feltüntetett adatokkal, illetve az annak alapjául szolgáló, az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában szereplő adatokkal nem ért egyet, az adóbevallási tervezet adatait az adóévet követő év május 20-áig kiegészítheti, javíthatja (ügyfélkapun keresztül vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatvány benyújtásával.
Ha a határidőig nem javítja, nem egészíti ki az adóbevallási tervezet adatait, vagy más módon nem teljesíti bevallási kötelezettségét, akkor úgy kell tekinteni, hogy egyetért az adóbevallási tervezetben foglaltakkal, és a tervezet a magánszemély által benyújtott bevallásnak minősül.
A kérdés alapján feltételezett tényállás esetén nincs jelentősége annak, hogy a magánszemély román-magyar kettős állampolgár-e.
Hozzászólások (0)