hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Előadóművész EU-országból: hogyan adózik, milyen igazolások kellenek?

  • adozona.hu

Ekhós adózásra jogosító tevékenységet végez román állampolgár magyar kifizetőnek (színháznak). Kell-e Magyarországon adóbevallást benyújtani, milyen igazolásokat kell beszereznie, ha nyugdíjas, és ha nem nyugdíjas? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.

A magánszemély Romániában él, Magyarországon nincs semmilyen tartózkodási vagy lakcíme, itt csak addig tartózkodik, míg ellátja a megbízási szerződés szerinti tevékenységet. Adóazonosító jelet a kifizető igényel a magánszemélynek. Milyen igazolásokat kell a kifizető rendelkezésére bocsátania a magánszemélynek Romániából, ha nyugdíjas, és ha nem nyugdíjas (A1, illetőség)? Figyelembe kell-e venni, hogy a havi jövedelme, melyet Romániában szerez meg, eléri-e a minimálbért nem nyugdíjas esetén? Kell-e Magyarországon adóbevallást benyújtania? Mennyiben változtat a fentieken, ha a magánszemély román-magyar kettős állampolgár? – sorolta kérdéseit olvasónk.

A magyar-román adóegyezmény (1996. évi XCIX. törvény) 4. és 18. cikkei értelmében a romániai illetőségű előadóművész e minőségében (úgymint színpadi, film-, rádiós vagy televíziós művészként, zenészként) kifejtett személyes tevékenységéből származó jövedelme Magyarországon adóztatható.

E jövedelem után a magyarországi közterhek megfizetése, illetve az ekho választása szempontjából jelen esetben lényeges még az A1-es igazolás, amelynek alapján a művész nem tartozik a magyar társadalombiztosítási jogszabályok hatálya alá. Ugyanis az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (ekhotörvény) szerint az EGT-államban biztosított személy (akár nyugdíjas, akár nem) esetében a kifizető ekhót nem fizet, a magánszemélynek juttatott ekho alapjául szolgáló bevételből 9,5 százalék ekhót állapít meg és von le [ekhotörvény 4. § (5) bekezdés].

Az ekho választásának összeghatára (az adóévben legalább 193 napon át) nyugdíjas esetében évi 60 millió forint, nem nyugdíjas esetében

– évi 60 millió forint, feltéve, hogy a művész az adóévben az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szeresének megfelelő jövedelem (a megbízási díjak jövedelemtartalma) után a 15 százalék személyi jövedelemadót megfizeti, illetve

– az évi 60 millió forintnak olyan hányada, amilyen arányt a megbízási díjak 15 százalék személyi jövedelemadóval adózott jövedelemtartalma az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szereséhez viszonyítva képvisel [ekhotörvény 3. § (1) és (4) bekezdés].

A minimálbér 2018-ban havi 138 000 forint. Az összeghatár maghatározásánál a romániai jövedelem nem vehető figyelembe, mivel az után személyijövedelemadó-fizetés nem történik.

Mindez 2018-ban azt jelenti, hogy ha a nem nyugdíjas magánszemély Magyarországon 1 millió 656 ezer forint jövedelem után megfizeti a 15 százalék személyi jövedelemadót, akkor az előadóművészként Magyarországon adóztatható bevételeire 60 millió forint összeghatárig választhatja az ekhót. Ha például a 15 százalék személyi jövedelemadót csak

– 6x138 000=828 000 forint után fizeti meg, akkor 30 millió forint,
– 2x138 000=276 000 forint után fizeti meg, akkor 10 millió forint,
– 138 000 forint után fizeti meg, akkor 5 millió forint

az ekho választásának összeghatára.

Az ekhót választó magánszemélynek kell beadni adóbevallást, ami két módon teljesíthető:

– az adóhatóság közreműködése nélkül készített bevallás benyújtásával vagy
– az adóhatóság által készített adóbevallási tervezet elfogadásával, javításával, kiegészítésével.

Az adóbevallási tervezet egyebek között tartalmazza az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában szereplő, a magánszemély által az adóévben megszerzett, az szja-törvény hatálya alá tartozó jövedelmet, valamint az ekhotörvény hatálya alá tartozó jövedelmet és azok adóját.

Ha a magánszemély az adóbevallási tervezetben feltüntetett adatokkal, illetve az annak alapjául szolgáló, az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában szereplő adatokkal nem ért egyet, az adóbevallási tervezet adatait az adóévet követő év május 20-áig kiegészítheti, javíthatja (ügyfélkapun keresztül vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatvány benyújtásával.

Ha a határidőig nem javítja, nem egészíti ki az adóbevallási tervezet adatait, vagy más módon nem teljesíti bevallási kötelezettségét, akkor úgy kell tekinteni, hogy egyetért az adóbevallási tervezetben foglaltakkal, és a tervezet a magánszemély által benyújtott bevallásnak minősül.

A kérdés alapján feltételezett tényállás esetén nincs jelentősége annak, hogy a magánszemély román-magyar kettős állampolgár-e.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Egyéni vállalkozó számlázasa

Szipszer Tamás

adószakértő

Ügyfélkapu+ EGYKE

Szipszer Tamás

adószakértő

E-útdíj elszámolása pénzforgalmi szemlélet

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink