adozona.hu

Ellenőrzött külföldi társaság vagy sem?

//adozona.hu/tarsasagi_ado_innovacios_jarulek/Ellenorzott_kulfoldi_tarsasag_1E1M7V

Ellenőrzött külföldi társaság vagy sem?

adozona.hu

2020.11.21., 17:15 Frissítve: 2020.11.21., 11:12

Tetszik

Ellenőrzött külföldi társaságnak minősül-e az Adózóna olvasója által a kérdésben vázolt cég? Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

A kérdések ezek voltak: "Egy magyar kft. alapítói négy ukrán állampolgár, akik nem rendelkeznek állandó lakcímmel, életvitelszerűen nem élnek Magyarországon. A magyar kft. 100 százalékos részesedéssel rendelkezik egy ukrán társaságban, amely gyártással foglalkozik, ott fizet 20 százalékos nyereségadót. Kérdések: 1.) Az ukrán társaság ellenőrzött külföldi társaságnak minősül-e? Mi úgy értelmezzük, hogy nem minősül annak. Kell-e itt nézni a kapcsoltságot az ukrán gyár és a magyar kft.-t alapító magánszemélyek között? 2.) Ukrán társaság fizet osztalékot magyar kft.-nek. A kapott osztalék a magyar kft.-ben hogyan adózik? Mi úgy értelmezzük, hogy a kapott bevétel adóalap-csökkentő tétel lesz, így a társasági adót utána már nem kell megfizetni. 3.) Magyar kft. fizet osztalékot ukrán magánszemélyeknek, részesedés 20-26, 66-26, 67-26, 67 százalék. Mi úgy gondoljuk, hogy a magyar kft. nem von sem szja-t, sem szocho-t, mivel a magánszemélyek külföldi illetőségűek, az ukrán állampolgárok saját országukban fognak adózni az osztalékbevétel után."

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Az ellenőrzött külföldi társaság fogalma összetett rendelkezéseket tartalmaz. A kérdéses esetben elsőként azt célszerű megvizsgálni, hogy a külföldi társaság megfel-e a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 4. § 11/c pontban foglaltaknak. E szerint ugyanis nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak a külföldi személy, illetve a külföldi telephely abban az adóévében, amelyben kizárólag valódi jogügyletből, valódi jogügyletek sorozatából származó jövedelemmel rendelkezik, amelyet az adózó igazol. Ha ez igazolható, akkor az ukrajnai társaság nem ellenőrzött külföldi társaság.

Ha ez nem állna fenn, akkor meg kell nézni, hogy mentesülhet-e az ellenőrzött külföldi jogállás minősítés alól a cég a Tao tv. 4. § 11/e pont alapján. Ha az előbbiek alapján nem mentesülhetne a vállalkozás az ellenőrzött külföldi társasági minősítés alól, akkor kell megvizsgálni, hogy a főszabály (Tao tv. 4. § 11/a pont) szerint minősíthető-e ellenőrzött külföldi társaságnak az ukrajnai cég? Ehhez ki kell számítani, hogy mennyi társasági adót fizetett volna a külföldi személy a Tao tv. szerint. Meg kell nézni, hogy a Tao tv. szerinti adó meghaladja-e, ha igen, mennyivel az Ukrajnában ténylegesen megfizetett adót (különbözet). Akkor merül fel az ellenőrzött külföldi társasági jogállás, ha az Ukrajnában ténylegesen megfizetett adó kisebb, mint a különbözet.

A kapcsolt vállalkozásnak akkor van jelentősége, ha a szavazati jogokból, a tőkéből vagy a nyerségből való, 50 százalékot meghaladó részesedéssel önmagában az adózó nem rendelkezik, de kapcsolt vállalkozásaival igen. Tekintettel arra, hogy a magyar kft. részesdése az ukrajnai cégben 100 százalék, a kapcsoltságnak nincs jelentősége.

A kapott osztalék bevételként elszámolható összege – ha azt az ukrajnai cég nem ráfordításként számolta el, illetve, ha nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak – csökkenti a kft. adóalapját a Tao 7tv. . § (1) bekezdés g) pontja alapján.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. CXVII. törvény (Szja tv.) 7. számú mellékletében foglaltak szerint a kft.-nek mint kifizetőnek le kell vonnia az osztalékból az adót. Ennek mértéke – ha a magánszemélyek az illetőséget igazolják vagy arról nyilatkoznak – a Magyar Köztársaság és Ukrajna között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és vagyonadók területén Kijevben, 1995. május 19-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1999. évi XXX. törvény 10. cikk 2. pontta szerint

a) az osztalék bruttó összegének 5 százaléka, ha az osztalékot fizető társaság tőkéjének legalább 25 százaléka a haszonhúzó közvetlen tulajdonában van,

b) az osztalék bruttó összegének 15 százaléka minden más esetben.

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 5. § (1) bekezdés h) pont alapján nem keletkezik szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége a Tbj. szerint külföldinek (Tbj 4. § 1. pont) minősülő személynek az általa megszerzett, járulékalapot nem képező jövedelemre tekintettel.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.

H	K	Sze	Cs	P	Sz	V
1	2	3	4	5	6	7
8	9	10	11	12	13	14
15	16	17	18	19	20	21
22	23	24	25	26	27	28
29	30	1	2	3	4	5

adozona.hu