Egyetemisták albérletben

Megosztás Tetszik

Tanévkezdés előtt a magas árak mellett is nehéz albérletet találni. Ennek hatására sokan a – befektetési céllal – év közben vásárolt ingatlan kiadását a nyár végére halasztják, vagy eleve ekkor vesznek lakást azzal, hogy annak egy részét hasznosítják (például lakótársat szerez maga mellé az egyetemista gyermek).

Ki kössön szerződést a bérbeadóval?

A bérleti díjat jellemzően a szülők bocsátják gyermekük rendelkezésére. Amennyiben a diáknak vagy szüleinek más településen van ingatlanuk és azt bérbe adják, akkor egyáltalán nem mindegy, ki köti meg a bérleti szerződést a bérbeadóval. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 17. § (5) bekezdése értelmében ugyanis a lakás bérbeadásából származó bevételéből a magánszemély levonhatja az általa más településen bérelt lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett díját. E szabály akkor alkalmazható, ha

• a bérbeadás és a bérlés időtartama 90 napnál több;
• bérelt lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységből származó bevételéből nem számol el költséget;
• a magánszemély számára a bérleti díjat még részben sem térítik meg.

A bérleti jogviszonyt a bérleti szerződés igazolja, míg a díj megfizetését a bérbeadó magánszemély által kiállított számlával vagy számviteli bizonylattal (ha a bérbeadó nem kért adószámot) kell igazolni. Fontos kiemelni azonban azt, hogy a bevételt akkor is be kell vallani, ha a bérbe vett lakás bérleti díja meghaladja a bérbeadott lakás bérleti díját.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a rezsivel és a kaucióval kapcsolatos főbb szabályokat!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.