Cégautóadó, útnyilvántartás, költségelszámolás egyéni vállalkozó esetén

Megosztás Tetszik

Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy mentesül-e az egyéni vállalkozó az útnyilvántartás vezetése alól, illetve milyen adózási, költségelszámolási előnyöket nyerhet azzal, ha a cégautóadót megfizeti. Az Adózóna oldalán érkezett kérdésre Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Egyéni vállalkozó (személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó tételes költségelszámoló) a vállalkozásába tárgyi eszközként bevont személygépkocsit vegyes használatban üzemelteti (magáncélra is használja), és a gépjárműadó-törvény (Gjt.) szerinti cégautóadót megfizeti.

1. Mentesül-e az egyéni vállalkozó az útnyilvántartás vezetése alól a cégautóadó megfizetése mellett (a gazdasági társaságokhoz hasonlóan), vagy a tényleges költségek elszámolásához az Szja tv. 5. számú melléklet II. pontjában előírt útnyilvántartás vezetése kötelező maradt a vegyes használat miatt?
2. Amennyiben kötelező az útnyilvántartás, a felmerülő folyó költségeket (üzemanyag, karbantartás) tárgyhavi vagy éves szinten kell-e arányosítani a hivatali utak futásteljesítménye alapján?
3. Kérem, szíveskedjen egyértelműen összehasonlítani: pontosan milyen adózási, költségelszámolási vagy adminisztrációs előnyöket (jogokat) vált meg a cégautóadó megfizetése egy gazdasági társaság (kft.) esetében, és ezzel szemben pontosan mit, milyen többletjogosultságot biztosít ugyanez a cégautóadó-fizetés egy egyéni vállalkozó számára a vegyes használat tükrében?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

1. Útnyilvántartás vezetése kötelező, ha tételes költségelszámolást kíván alkalmazni, akár az üzemanyag-fogyasztás, akár a karbantartás elszámolása okán [a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 11. számú melléklet III. fejezet 9. pontja].

Másik egyszerűbb lehetőség: havi 500 kilométer használata és 15 forint per kilométer átalány elszámolása. Ez esetben cégautóadó-fizetés sincs.

2. Nincs egyértelmű szabály arra vonatkozólag, hogy évesen vagy havonta kell a használati arányt nézni. Konkrét jogi szabályozás hiányában mindkét megoldás elfogadható és a jogalkotói szándéknak megfelelő (Szja tv. 11. számú melléklet III. fejezet 5 pont utolsó mondata).

3. Cégautó megfizetése nem magánszemély tulajdonos, lízingbe vevő esetén kötelező [a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) 17/A § (1) bekezdés]. Cégek esetén tehát a cégautóadó megfizetése objektív kötelezettség, mely semmilyen konkrét adóelőnyt nem nyit meg.

Más a helyzet egyéni vállalkozó esetén. Egyéni vállalkozó ugyanis csak akkor fizet cégautóadót, ha a személygépkocsi után tételes költséget számol el. Ilyen értelemben a költségelszámolás és a cégautóadó-fizetés együtt mozog az egyéni vállalkozóknál.

Van azonban egy kedvezményt megnyitó funkciója a cégautóadó-fizetésnek. Ugyanis az egyéni vállalkozó jogosult az újonnan beszerzett személygépkocsi után kisvállalkozói kedvezményt figyelembe venni, ha az érvényesítést követő 4 évben cégautóadót fizet.

A kisvállalkozói kedvezmény lényegében azt jelenti hogy a gépkocsi beruházási költségét levonhatja a bevételei közül, de legfeljebb akkora értékben, amekkora összeggel a bevételei meghaladják az adott évi költségeket.