Haszonnal eladott üzletrész: egyéb jövedelem vagy árfolyamnyereség?

Megosztás Tetszik

Miként fog adózni a magánszemély üzletrészeladásból származó jövedelme, ha az eladó a cég egész vételárához viszonyítottan nemcsak a rá eső részt, hanem ennek többszörösét tudta kialkudni az ártárgyalások során? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Egy magánszemély egy kft.-ben kisebbségi (1 százalékos részarányt biztosító) üzletrészt tulajdonolt, melynek eladására kerül most sor, a teljes cég eladásával egyidejűleg. A céget egy céges befektető veszi meg az összes (5) tulajdonostól. Az adásvétel során az egyes üzletrészek külön tárgyalási eljárásban cserélnek gazdát, azzal, hogy a kérdéses magánszemély a cég egész vételárához viszonyítottan nemcsak a rá eső 1 százalékos részt, hanem ennek többszörösét tudta kialkudni az ártárgyalások során. Miként fog adózni a szóban forgó magánszemély ilyen tárgyú jövedelme? Egyéb jövedelemként vagy pedig árfolyamnyereségként?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A kérdés megítéléséhez nem az egész vételárához viszonyított arány lényeges, hanem (egyébként az összes magánszemély tulajdonos esetében) a következőket kell figyelembe venni:

Az Szja tv. 67. § (1) bekezdése értelmében árfolyamnyereségnek minősül az üzletrészért kapott ellenértéknek az a része, amely meghaladja az üzletrész megszerzésére fordított érték és az esetleges járulékos költségek együttes összegét.

Nem minősül árfolyamnyereségből származó jövedelemnek az említett különbözetből az a rész, amelyet e törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni.

A megszerzésre fordított összeget a tv. 67. § (9) bekezdése szerint kell megállapítani. Amennyiben azt (az eladó által az üzletrész eladásáig teljesített, igazolt vagyoni értéket) a kapott ellenérték meghaladja, a meghaladó bevételrészből az üzletrésznek a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értékéből a megszerzésére fordított összeget meghaladó rész minősül árfolyamnyereségnek.

Az Szja tv. 3. §-a értelmében az üzletrész szokásos piaci értéke – ha a magánszemély ennek ellenkezőjét nem bizonyítja – a kft.-nek a beszámoló elfogadására jogosult szerve által már jóváhagyott (a jogügylet létrejöttének napján ismert) beszámoló mérlegében kimutatott saját tőke összegéből az üzletrészre arányosan jutó rész, növelve a kft. olyan kötelezettségének összegével, amely a vagyoni részesedéshez kapcsolódó jóváhagyott osztalék címén még fennáll.

Ha a kapott ellenérték az előzőek szerinti szokásos piaci értéket meghaladja, a meghaladó összeg az Szja tv. 67. § (1) bekezdése alapján egyéb jövedelem, kivéve, ha adókötelezettségének a törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható [Szja tv. 28. § (14) bekezdés].

A jogcím meghatározásánál a felek (az eladó és a céges befektető, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni [Szja tv. 2. § (6) bekezdés].

Többek között például:

● ha az üzletrész eladója a befektető cég vezető tisztségviselője vagy személyes közreműködésre kötelezett tagja, akkor a meghaladó összeg után a nem önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint,

● ha a kft. és a befektető cég kapcsolt vállalkozás és például az eladó kft.-tag a kft.-vel munkaviszonyban áll, akkor a meghaladó összeg után a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint

kell a közterheket megfizetni.