hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Diákok albérletben: szerződéskötés, rezsiköltség, adózás

  • Lepsényi Mária adószakértő

A ponthatárok kihirdetése után megindul az albérletkeresés, ami nem kis feladat. Fontos, hogy aki albérletben él, körültekintően kössön szerződést. Részletesen meg kell állapodni egyebek mellett a rezsiköltség fizetésében, és érdemes tisztában lenni az adózási szabályokkal is. Cikkünkben a főbb tudnivalókra hívjuk fel a figyelmet.

Nemrégiben az Adózóna is közzétette a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) közleményét, mely szerint sok buktatója van annak, hogy az ingatlanbérleti szerződések 80 százaléka házilag készül. A kamara szerint az a fő probléma, hogy jogvita esetén az ilyen szerződések nem nyújtanak valódi védelmet egyik félnek sem. A problémás – nemfizető, károkozó, ki nem költöző – bérlővel szemben a közjegyző előtt tett nyilatkozat szakszerűen megírt bérleti szerződéssel együtt nyújt valódi védelmet. A házilag, internetről letöltött minták alapján készült szerződések többnyire nem az adott jogviszonyra szabottak. Nincs például szabályozva, mikor kell kiüríteni, és milyen állapotban kell visszaadni az ingatlant, mi számít rendes felmondási oknak, vagy milyen módon kell megfizetni a bérleti díjat.

A legbiztonságosabb megoldás a bérbeadó és a bérlő szempontjából is az, ha a teljes bérleti szerződést közjegyzői okiratba foglalják – áll a MOKK közleményében.

Ki kössön szerződést a bérbeadóval?

Az albérleti díjat jellemzően a szülők bocsátják gyermekük rendelkezésére.   

Ha például a diáknak vagy a szüleinek más településen van ingatlanjuk, és azt bérbe adják, akkor egyáltalán nem mindegy, ki köti a bérleti szerződést a bérbeadóval.

Máshol bérelt lakás bérleti díjának „beszámítása”

Az szja-törvény 17. paragrafusának (5) bekezdése értelmében, a lakás bérbeadásából származó bevételéből a magánszemély levonhatja az általa más településen bérelt lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett díját.

E szabály akkor alkalmazható, ha

  • a bérbeadás és a bérlés időtartama 90 napnál több;
  • bérelt lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységből származó bevételéből nem számol el költséget ezzel összefüggésben;
  • a magánszemély számára a bérleti díjat még részben sem térítik meg.

A bérleti jogviszonyt a bérleti szerződés igazolja, míg a díj megfizetését a bérbeadó magánszemély által kiállított számlával, vagy számviteli bizonylattal (ha a bérbeadó nem kért adószámot) kell igazolni. Fontos kiemelni azonban azt, hogy a bevételt akkor is be kell vallani, ha a bérbevett lakás bérleti díja meghaladja a bérbeadott lakás bérleti díját.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletesen bemutatjuk, mire kell figyelni a rezsiköltség fizetésére vonatkozó megállapodáskor, illetve ismertetjük az adózási szabályokat!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Autóbérlés 3. országbelinek

Bunna Erika

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink