További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Családi nap és gyermektábor adózása 2019-ben

  • adozona.hu

A 2019. évtől hatályos változások miatt kérte az Adózóna segítségét két rendezvény adójogi minősítéséhez olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

Olvasónk a következőket kérdezte: 1.) Családi nap – korábbi években természetbeni juttatásként adóztuk le; idei évben is szeretnénk alkalmazni az szja-törvény 70. § (6) a) és b) pontját az ajándékokra és egyéb juttatásokra. Az idén azonban plasztik kártyát kapnak a dolgozók és az általuk hozott hozzátartozók, amivel „fizetnek” az ételért, italért, átvett ajándékért, egyéb szolgáltatásokért stb. Ez csak elszámolási célt szolgál, viszont ebben az esetben már bérként kellene adózni a dolgozók juttatását, mivel jóhiszemű eljárással tudjuk, hogy ki mennyi juttatásban részesült? A dolgozók béreként kellene számfejteni a közeli hozzátartozók juttatását és repiként az üzleti vendégek juttatását? 2.) Nyári gyermektábort szervezünk a dolgozóink gyerekeinek, korábbi években természetbeni juttatásként adóztuk. 2019-ben az érintett dolgozók/szülők béreként kellene számfejteni?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) 70. § 6) bekezdés a) pontjának első fordulata szerint a juttatás valóban csak akkor kezelhető kifizetői adózás mellett, ha „a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet…”. Azonban a paragrafus b) pontjának második fordulata értelmében továbbra is egyes meghatározott juttatásnak minősül az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadást is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát).

A juttatás készpénz-helyettesítő fizetési eszköz („plasztik kártya”) formájában is adható, de csak akkor, ha

–         megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel,

–         kártya – a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) utalványok visszaváltása kivételével – nem visszaváltható, és

–         egyebekben a kártya beváltása révén adott juttatás körülményei megfelelnek a törvényi előírásoknak.

Ez azt jelenti, hogy a családi nap keretében ingyenesen vagy kedvezményesen igénybe vett szolgáltatások cég által viselt költségének 1,18-szorosa után az szja-törvény 70. § 6) bekezdés b) pontjának második fordulata alapján 15 százalék személyi jövedelemadót és 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót kell a cégnek fizetnie.

Ha a juttatásra az szja-törvény 70. § 6) bekezdés b) pontjának második fordulata nem alkalmazható (például, ha az ajándéktárgy egyedi értéke meghaladja a minimálbér 25 százalékát)

–         az üzleti vendégek esetében a reprezentációra, üzleti ajándékra vonatkozó 70. § (4) bekezdése irányadó, feltéve, hogy a rendezvény üzleti, szakmai jellege (is) megállapítható, ennek hiányában a meghívott vendég egyéb jövedelmeként adóköteles;

–         a dolgozók és hozzátartozóik esetében együttvéve a juttatás értékét a dolgozó nem önálló tevékenységből származó jövedelmeként (a bérre vonatkozó szabályok szerint) kell számfejteni és a 08-as bevallás 304. sorában kell bevallani (ugyanis – a PM álláspontja szerint – a hozzátartozónak adott juttatás formájában is a munkavállaló szerzi meg a jövedelmet.

Tekintettel arra, hogy a dolgozók gyerekeinek szervezett ingyenes vagy kedvezményes nyári táborozás egyidejűleg több magánszemély (a gyermekek és kísérőik) vendéglátására, szabadidőprogramjára irányul, – véleményem szerint – a munkáltatót a juttatás általa viselt költségének 1,18-szorosa után szintén az szja-törvény 70. § 6) bekezdés b) pontjának második fordulata alapján 15 százalék személyi jövedelemadó és 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó terheli.

A juttatás költségét személyi jellegű egyéb ráfordításként kell elszámolni, figyelembe véve, hogy az a társasági adóról szóló törvény 3. sz. melléklet B) pontja szerint minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Motor vásárlása

Kelemen László

adószakértő, jogász

Használtcikk-értékesítés, áfafizetési kötelezettség

Kelemen László

adószakértő, jogász

Cafeteria – beiskolázás

Surányi Imréné

okleveles közgazda

2019 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X