A szülői házba bejelentett, de életvitelszerűen nem ott tartózkodó gyermeket közös háztartásban élő személyként kell-e megjelölni a fizetési halasztási kérelemben? – érdeklődött olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Gyeden levő munkavállaló apuka, kaphat-e a gyed mellett betegszabadságot, igénybe veheti-e a két ellátást egyszerre, ha a munkáltatónál 40 órában foglalkoztatott? Olvasói kérdésre Czeglédi Bernadett munkajogi és társadalombiztosítási szakértő válaszolt.
A segítséget szeretnék kérni. Egy házaspár két kiskorú gyermekkel. A szülők elváltak, egy lakásban laknak még. A családi pótlék teljes összegét a feleség kapja a válási okirat szerint. Ugyanez az okirat írja: "A családi adókedvezmény igénybevételére, megosztva fele-fele arányban jogosultak" Az okirat szerint "a házasságukból született X, valamint Y nevű közös gyermekeik felett a szülői felügyeletet közösen gyakorolják." Igénybe vehetik-e külön-külön a szülők, egy-egy gyermek után a családi kedvezményt, amíg egy közös lakásban laknak? Illetve ha a feleség elköltözik a két gyerekkel akkor apuka jogosult-e az egyik gyermek utáni családi adókedvezményre? Hálásan köszönöm a segítségeteket.
Tisztelt Szakértők! Egyes válaszadók szerint a 2012. július 1-jétől hatályos munka törvénykönyve egyértelműen kimondja, hogy gyermeknek a saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek tekinthető, így csak azt a szülőt illeti meg a pótszabadság, aki egy háztartásban él a gyermekkel. Viszont egy másik álláspont alapján a ma hatályos szabályok szerinti azon megfogalmazás, hogy a”munkavállaló gyermeke után” nem zárja ki, hogy az elvált apa/anya is kérje és részesüljön pótszabadságban. Melyik akkor az irányadó? Köszönöm!
Tisztelt Adózóna! Jár-e a munkavállalónak gyermeke születésekor az 5 nap apaszabadság, ha a munkavállaló nem él a gyermekkel közös háztartásban? Apasági nyilatkozattal rendelkezik. Válaszukat előre köszönöm.
Tisztelt Szakértő! 2013. augusztusban hunyt el apukám. Feleségével (anya) pár éve akkor már elváltak, de közös háztartásban éltek (mi, gyerekek kirepültünk a családi házból). Mint kiderült, apa halála előtt anya minden – a közös, kettejük nevén lévő bankszámláról – átutalt mindent egy saját nevére szóló bankszámlára. Olyan összeg volt a közös számlájukon, amely (apai) nagymamám házának eladásakor, annak vételárából származott, és amelyet apa azt akarta, hogy mi, a lányai örököljük. Mi lányok viszont így semmit nem örököltünk. Anya korábban is költötte a ház vételárából származó pénzt sajnos, mint a temetés után hónapokkal kiderült, a saját házára, mivel a ház, amiben felnőttünk, csak anyám nevén volt. Végig úgy tudtam (tudni véltem), hogy ez a ház mindkét szülőm nevén szerepel. Ennélfogva hiába tudtam, hogy anya költi a pénzt felújításra, nem szóltam semmit. Amikor minderre rájöttem, már szülés előtt voltam pár héttel. Azóta nem léptem semmit. Szeretném tudni, amennyire ilyen esetben lehetséges, hogy mennyi és milyen jellegű adókötelezettség keletkezett/keletkezhetett a fent leírtak alapján? Mit tudok tenni ennyi év elteltével az örökséget illetően? Sajnos anyukám azóta is rengetegszer bántott és sértett meg. Köszönöm.
Bemásolom a korábbi kérdésemet és a szakértő válaszát. Konkrétan a családi kedvezmény igénybevételének feltétele miatt kérdezem, hogy ebben az esetben közös háztartásban élőnek számít-e a család ? Köszönöm szíves válaszát. Közös háztartás fogalma Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretném az állásfoglalását kérni: van egy koszovói család, Koszovóban van az állandó lakcímük, apuka eljött Magyarországra dolgozni (összevont tartózkodási engedéllyel rendelkezik), Magyarországon csak szálláshely-bejelentővel rendelkezik. Az apuka tartja el a családot, mivel a felesége nem dolgozik, és amikor lehetősége van megy hozzájuk Koszovóba. Tehát, a kérdésem az lenne, hogy ők ebben a helyzetben közös háztartásban élnek-e? Előre is köszönöm a válaszát! Saját kérdés SZAKÉRTŐNK VÁLASZA: Tisztelt Kérdező! Kérdésére sajnos nem tudok érdemi választ adni, mivel abból nem derül ki, hogy mely okból kérdezi a közös háztartás fogalmát (családi pótlék, családi kedvezmény, közös őstermelői tevékenység).Amennyiben konkrétabb a kérdése, akkor az érdemben megválaszolható. Üdvözlettel: Lepsényi Mária
Tisztelt Szakértő! Az előző kérdésemben lemaradt a leglényegesebb információ, mégpedig az, hogy a családi adókedvezmény igénylésénél közös háztartásnak minősül-e ez a család: közazhttps://adozona.hu/kerdesek/2018_8_31_Kozos_haztartas_fogalma_wmf Előre is köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretném az állásfoglalását kérni: van egy koszovói család, Koszovóban van az állandó lakcímük, apuka eljött Magyarországra dolgozni (összevont tartózkodási engedéllyel rendelkezik), Magyarországon csak szálláshely-bejelentővel rendelkezik. Az apuka tartja el a családot, mivel a felesége nem dolgozik, és amikor lehetősége van megy hozzájuk Koszovóba. Tehát, a kérdésem az lenne, hogy ők ebben a helyzetben közös háztartásban élnek-e? Előre is köszönöm a válaszát!
Élettársak visszamenőlegesen szeretnének családi adókedvezményt érvényesíteni, megoszthatják-e egymás között, ha közös háztartásban élnek ugyan, de külön lakcímen vannak bejelentve? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték