Borravaló, felszolgálási díj: mikor kell adót és járulékot fizetni?

Megosztás Tetszik

A legtöbb szolgáltatásért bármikor illik borravalót adni, de a jatt igazi szezonja a nyár, amikor a vakációzásban ellazult vendégsereg nagyvonalúbban költekezik. Vajon tudja-e a szolgáltató és a rekkenő hőségben izzadó személyzete, hogy a diszkréten ott hagyott, zsebbe csúsztatott jatt után kell-e adót, járulékot fizetnie?

A borravaló (jatt, hálapénz, csúszópénz, ajándék) mindenütt előfordul, ahol a fogyasztó és az őt kiszolgáló személy szemtől szembe kapcsolatba kerül egymással. Történelmi, társadalmi gyökereit nem firtatva leszögezhetjük, hogy létjogosultságában közmegegyezés van, ráadásul a munka törvénykönyve jogszerűvé is tette ezt az intézményt.

Igaz ugyan, hogy a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül a munkavállaló harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el, vagy nem köthet ki, de a legtöbb helyen ezt a hozzájárulást megadják.

A hatályos adószabályok szerint a borravaló adózása nem egységes, mert fő szabály szerint adóköteles jövedelemről van szó, de a vendéglátás területére speciális szabályok vonatkoznak.

A „fő szabály” a Szja törvény 1. számú mellékletének 7.2. alpontjában lelhető fel. Eszerint a magánszemély részére más magánszemélytől kapott vagyoni érték adómentes ugyan, de ez a rendelkezés nem alkalmazható többek között, ha a juttatás szolgáltatásnyújtásra tekintettel vagy azzal összefüggésben történik (így különösen nem adómentes a hálapénz). Márpedig a borravalót jellemzően éppen a kapott szolgáltatással való elégedettség kifejezéseként, ellenszolgáltatás jelleggel adják.
OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, milyen adó- és járulékszabályok vonatkoznak a vendéglátásra és más tevékenységekre!