Bónuszprogram egyéni vállalkozó partnereknek: hogyan számolhatók el a költségek?

Megosztás Tetszik

Kft. egy független pénzügyi tanácsadó céggel szerződött. A kft. több egyéni vállalkozóval áll kapcsolatban, amelyek tevékenysége után jutalékot kap. Bónuszprogramot indítana a vállalkozók ösztönzésére. Hogyan kell adózni a juttatások után, és hogyan lehet elszámolni a költségeket? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

Kft. egy független pénzügyi tanácsadó céggel szerződött. A kft. több egyéni vállalkozóval áll kapcsolatban, amelyek tevékenysége után jutalékot kap. Az egyéni vállalkozók a pénzügyi tanácsadást illetően a független pénzügyi tanácsadó céggel állnak szerződéses viszonyban. Ösztönzőként a kft. az egyéni vállalkozóknak (tulajdonképpen a „csapatának”) tervez egy bónuszprogramot, ahol a legjobban teljesítők egy nyaralást, ösztönző utat kapnak (nyernek) teljesítménybónuszként. Cél a teljesítmény növelése, az árbevétel és közvetve a cég növekedésének elősegítése. Amennyiben minden költséget a kft. fizetne (repülőjegy, szállás, utazás, egyéb költségek), azok elszámolhatók lennének-e a kft.-ben költségként, áfát tudna-e a kft. visszaigényelni, ha igen, mely költségek után? Milyen juttatásnak számít ez pontosan az egyéni vállalkozások (vagy magánszemélyek) felé, és kell-e utána szja-t, tb-t vagy szochót fizetni, ha igen, az kit terhel pontosan?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A kft. a bónuszutazás bruttó költségeit a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként számolhatja el, feltéve, hogy az ösztönző program szabályzatát és a teljesítménykövetelményeket írásban rögzítik, és ezzel igazolható, hogy a juttatás közvetlenül az árbevétel növelését szolgálja.

A szálláshely-szolgáltatás és az étkeztetés áfájára az áfatörvény 124. paragrafusának (1) bekezdése alapján levonási tilalom vonatkozik, a repülőjegyek és a nemzetközi személyszállítás áfakulcsa pedig 0 százalék. A költségeket így bruttó módon kell elszámolni.

A juttatás az egyéni vállalkozóknál nem pénzbeli egyéni vállalkozói bevételként adózik, a szolgáltatás szokásos piaci értékén. Ebben az esetben a kft.-t kifizetőként semmilyen adó- és szochofizetési kötelezettség nem terheli; csupán igazolást kell kiállítania a juttatás értékéről. Az egyéni vállalkozó a saját adózási módja szerint köteles a bevétele után a rá vonatkozó szja-t, szochót és tb-járulékot bevallani és megfizetni.

Ha a kft. a juttatást független, a vállalkozási tevékenységtől elkülönülő üzleti ösztönzőként minősítené, akkor az egyes meghatározott juttatás szabályainak alkalmazása merülhetne fel, de ez a jelen szerződéses struktúrában – ahol a juttatás a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó teljesítménybónusz – nem választható szabadon.

Fontos figyelni arra, hogy fennáll a jogviszony átminősítésének kockázata: ha az egyéni vállalkozók a valóságban nem önállóan, hanem a kft. utasításai szerint, meghatározott munkaidőben végzik a tevékenységüket, a NAV a jogviszonyt munkaviszonnyá minősítheti át, ami bérjövedelemként adózást és jelentős adóhiányt vonna maga után.