Bizalmi vagyonkezelés: így lehet alaposan felkészülni az adóellenőrzésre

Megosztás Tetszik

A bizalmi vagyonkezelés (bvk) és a vagyonkezelő alapítvány (vka) az elmúlt években a magyar családi vagyontervezés egyik meghatározó eszközévé vált generációváltási, vagyonvédelmi vagy hosszú távú vagyonkezelési céllal. A Magyar Közlönyben július 30-án kihirdetett adótörvény-módosítások ugyanakkor jelentős változásokat hoznak.

Nem kell újragondolni minden bizalmi vagyonkezelést, de a dokumentáltság és a vagyonkövetés szerepe jelentősen felértékelődik – hangsúlyozza Elek Diána, a LeitnerLeitner tanácsadója. A szigorítások folyományaként a bvk-ból származó jövedelmek adókezelése új alapokra helyeződik. A cél, hogy az eredetileg rendelt vagyon a sorozatos átalakítások és felértékelések hatására ne vesszen el az adókötelezettség látóköréből, azaz a vagyonrendeléskor meglévő értéknövekedés, valamint a vagyon későbbi mozgása nyomon követhető legyen. Emiatt a jelenlegi vagyonkiadásra fókuszáló szabályozás helyett, az új megközelítés nagyobb hangsúlyt helyez a vagyon eredetére és történetére.

Kiemelt jelentősége lesz annak, hogy

– az egyes vagyonelem, mikor és milyen értéken került eredetileg a bvk-ba,
– később mi történt ezzel a vagyonnal, értékesítették, átalakították-e,
– az új vagyonelemeket több korábbi vagyonelemből finanszírozták-e,
– milyen új vagyonelem keletkezett és milyen értéken, és
– fennáll-e gazdasági kapcsolat az eredeti és a későbbi vagyon között.

Mindezek nyomon követesét szolgálja majd a NAV felé teljesítendő adóévenkénti adatszolgáltatási kötelezettség, amelyből az adóhatóság képet kap az egyes vagyoni elemek beszerzési értékéről, a megszerzés időpontjáról, a nyilvántartási értékről és az eszközérték-növekményről egyaránt. Ezt a célt ugyanis a számviteli nyilvántartások és beszámolók önmagunkban nem biztosítják, tehát bővebb adattartalmú, külön adózási célokat szolgáló nyilvántartás és adatszolgáltatás szükséges.

Lényeges hangsúlyozni, hogy a jogszerűen létrehozott – és nem kifejezetten csak adóelőny elérését szolgáló – bvk-k és magánalapítványok továbbra is fontos vagyontervezési eszközök maradnak – mutat rá dr. Szabó Levente Antal ügyvéd, a LeitnerLaw partnere. A bizalmi vagyonkezelés továbbra is alkalmas családi vagyon hosszú távú megőrzésére, generációváltás támogatására, összetett vállalkozói vagyon strukturálására, a vagyonkezelési döntések rendezett keretek közé helyezésére. Az új szabályozás ugyanis nem kérdőjelezi meg azoknak a bvk-struktúráknak és magánalapítványoknak a létjogosultságát, amelyeket valós gazdasági és családi vagyontervezési célból, a hatályos jogszabályok betartásával hoztak létre. A változás elsősorban nem a jogszerűen működő struktúrák létét érinti, hanem azt, hogy a jövőben milyen részletességgel kell igazolni a vagyonmozgások és az adózási megítélés megalapozottságát.

Kapcsolódó cikkünk: Tartós befektetési számla a bizalmi vagyonkezelésben – lehetőségek, adózási, adminisztrációs szabályok

Jelentősen átalakul az adóhatósági ellenőrzések rendszere is. A NAV elsőként a 2023. szeptember 12. előtt létrejött bizalmi vagyonkezeléseket és magánalapítványokat vizsgálja, majd 2028. január 1-jétől valamennyi bizalmi vagyonkezelés és magánalapítvány esetében kötelező adóhatósági ellenőrzést kell lefolytatni. Ezen cél érdekében várható a NAV erőteljesebb, nem minden esetben az adózót támogató fellépése, és az adóellenőrök gyorsított szakmai felkészítése az egyes ellenőrzési területekre.

Érdemes tehát mielőbb áttekinteni a nyilvántartásokat, felkészülni az adóellenőrzésekre, felülvizsgálni a rendeltetésszerű joggyakorlás meglétét, és megtervezni a jövőben megvalósítandó strukturális lépéseket.