Átalányadós egyéni vállalkozó egyéb közterhei

Megosztás Tetszik

Átalányadózást választó egyéni vállalkozó eredményének adókötelezettségének levezetését kérte olvasónk. Azt kérdezte: kell-e ez esetben fizetni a vállalkozói szja-t és az ehót, mert a törvényből csak azt olvasta ki, hogy összevontan adózik. További kérdése: mi az iparűzési adó alapja? Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.

Az átalányadózást választó egyéni vállalkozó esetében a bevételből a tevékenységére vonatkozó költséghányadot kell levonni és az ily módon kapott összeg lesz az átalányban megállapított jövedelme. E jövedelem az összevonandó jövedelmek része és e jövedelem után 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni.

Az egyes tevékenységekhez kapcsolódó költségátalányok a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja tv.)  53. §-a szerint:

1. A bevételből 40 százalék, kiegészítő tevékenység folytatása esetén 25 százalék költséghányad levonásával állapítható meg a jövedelem a bármely tevékenységre vonatkozó, általánosan alkalmazható rendelkezés szerint.

2. A bevételből 80 százalék, kiegészítő tevékenység folytatása esetén 75 százalék az elismert költséghányad akkor, ha a vállalkozó az adóév egészében kizárólag a törvényben felsorolt ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási és kereskedelmi tevékenység(ek)et folytat. Aki más tevékenységet is folytat, annak az egész bevételére a 40 (illetőleg a 25) százalékos költséghányadot kell alkalmaznia.

3. Az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozói bevételből 87, kiegészítő tevékenység folytatása esetén 83 százalék költséghányad levonásával állapítható meg a jövedelem.

4. A 3. pontban említett egyéni vállalkozó, feltéve, hogy a tevékenysége külön-külön vagy együttesen az adóév egészében kizárólag a törvényben felsorolt üzlet(ek) működtetésére terjed ki, a bevételből 93, kiegészítő tevékenység folytatása esetén 91 százalék költséghányad levonásával állapíthatja meg a jövedelmét. Ha ez a kiskereskedő a felsoroltakon kívül más kiskereskedői tevékenységet is folytat, akkor az egész bevételére a 3. pont szerinti költséghányadot alkalmazhatja, ha pedig a 2. pontban említett tevékenységből is szerez bevételt, akkor az egész bevételére a 2. pont szerinti költséghányad vehető figyelembe. Végül, aki bármely kedvezőbb költséghányadú tevékenysége mellett az 1. pont alá tartozót is folytat, annak csak 40 (kiegészítő tevékenység esetén 25) százalék költséghányadot lehet érvényesítenie.

5. Ha az egyéni vállalkozó tevékenysége év közben úgy változik, hogy a korábban alkalmazottnál alacsonyabb költséghányad illeti meg, akkor a változást megelőzően keletkezett bevételeire is csak az utóbbit alkalmazhatja. Más a helyzet annál az egyéni vállalkozónál, aki az adóév egy részében kiegészítő tevékenységet folytatónak is minősül, esetében az adóévi összes bevételre a magasabb költséghányad alkalmazható. Az átalányban megállapított jövedelem is az összevont adóalap részeként adózik.

Vállalkozói szja-t nem kell fizetnie.

Az eho tv.  (1998. évi LXVI. tv.)  3. § (5) bekezdése szerint mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az olyan jövedelem vagy jövedelemnek nem minősülő összeg, amely a Tbj. szerint járulék alapját vagy szociális hozzájárulási adó alapját képezi. Az előzőek alapján  eho fizetési kötelezettsége sincs, mivel a tárgyévre vonatkozó és havonta benyújtandó 58-as bevallásban kell a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót bevallania a jövedelme után.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39. §-ának (1) bekezdése alapján az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve

a) az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes – a (4)–(8) bekezdésben meghatározottak szerint számított – összegével,

b) az alvállalkozói teljesítések értékével,

c) az anyagköltséggel,

d) az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.