Törvénymódosítás: adómentes lett az éttermi reprezentációs juttatás, meghatározott összeghatárig

Megosztás Tetszik

Rendelettel módosította a kormány az szja- és a szochotörvény egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályait: bizonyos összeghatárig adómentessé váltak az éttermi vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatások. Az adómentesítés célja az éttermek forgalmának növelése. A Magyar Közlöny 12. számában kihirdetett 10/2026. kormányrendelet 2026. február 1-jétől lépett hatályba, de az abban foglaltakat a teljes 2026-os adóévre lehet alkalmazni.

Mindenekelőtt fontos hangsúlyozni: az éttermi fogyasztás kizárólag akkor adómentes, ha arra reprezentációs juttatás keretében kerül sor. Reprezentáció a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.), azzal, hogy az előzőek nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható (szja-törvény 3. § 26. pont).

A fenti definíció alapján tehát reprezentációs eseménynek minősül egy üzleti tárgyalás keretében szervezett vacsora vagy egy szakmai konferenciát követő éttermi fogyasztás. A céges karácsonyi rendezvények éttermi fogyasztása is reprezentációnak minősül, így ezen juttatások mind adómentesek. Ugyanakkor továbbra sem adómentes egy céges csapatépítő keretében biztosított éttermi fogyasztás, ha annak nincs jellegét tekintve szakmai tartalma, az esetben nem reprezentációs juttatásról van szó.

Nem lehet adómentes a cég irodájában biztosított céges vacsora sem, hiszen azt nem étteremben biztosítják. A juttatás adómentességének másik fontos feltétele ugyanis, hogy a fogyasztás étteremben történjen. A 10/2026. kormányrendelet 2. paragrafus (2) bekezdésének a) pontja értelmében étterem alatt a 210/2009. számú kormányrendelet 4. számú mellékletének 1. pontjában található üzlettípus minősül. Ezen rendelet szerint az étterem lehet egész évben nyitva tartó vagy szezonális. Lehet önkiszolgáló vagy hagyományos. Az ételeket azonban helyben kell készíteni.

Nem minősül éttermi fogyasztásnak, így adómentességben sem részesülhet a büfékben, cukrászdákban, kávézókban, bárokban, kocsmákban történő fogyasztás. Azok ugyanis nem minősülnek éttermeknek.

A juttatás adómentességének két további korlátot is szab a kormányrendelet. Egyrészt maximum az éves összes bevétel 1 százalékát lehet adómentes éttermi fogyasztásként elszámolni. Másrészt az adómentesen elszámolt összeg nem haladhatja meg a 100 millió forintot. A tevékenységüket év közben kezdők vagy az év közben megszüntetők az értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival arányosan vehetik figyelembe.

Cikkünk folytatásában példákon keresztül bemutatjuk,

• mely bevételeket kell figyelembe venni a maximumösszegek megállapításakor,
• mikor, hogyan kell adóelőleget fizetni a felső határ átlépése esetén.