Ki jár jól a beterjesztett adókedvezményekkel?

Megosztás Tetszik

T/7955 számon a Parlament elé került a hangzatos című törvényjavaslat: „A munkahely védelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról.” A törvényjavaslat a foglakoztatás terheit hivatott csökkenteni. Valójában nem új ötletekről van szó. Jelenleg is működő célzott járulékcsökkentéseket próbál kicsit átalakítva eladni a kormány. Sajnos bekövetkezett az, amit jó lett volna elkerülni, nem az eddigi kedvezmények helyett, hanem az eddigiek mellett vezetik be 2013-tól a tervezett adócsökkentéseket. Emiatt komoly matematikai felkészültséget igényel annak eldöntése, hogy érdemes-e igénybe venni az új kedvezményeket. Ebben próbálunk segíteni.

A 2011. évi CLVI törvény 461. paragrafusa már tartalmazott szociális hozzájárulási adóból leírható adókedvezményt. Ez a munkabérnek, de legfeljebb a minimálbérnek a 9 százalékát engedte volna leírni adókedvezményként. A már megszavazott törvény ezen része csak 2013. január 1-től lépett volna hatályba. A helyzet azonban némiképp módosul: valószínűleg nem így lép hatályba a jogszabály, mert a beterjesztett törvényjavaslat ezt módosítja.

A szakképzettséget nem igénylő pozíciókban foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény 9 százalékról 14,5 százalékra emelkedik, a még nem ismert 2013-as minimálbér helyett a maximális összeg - ameddig érvényesíteni lehet a kedvezményt - 100 ezer forint lesz.

A törvényjavaslat külön kitér arra, hogy csak akkor jár a kedvezmény, „Ha a kifizető a foglalkoztatottat az adó-megállapítási időszak egy részében nem, vagy nem kizárólag szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony alapján ezen adó-megállapítási időszakra vonatkozóan részkedvezményt nem érvényesíthet.” Ezzel a jogalkotó egy kiskaput zár be - előre. Nem lehet a kőművest takarító munkakörbe felvenni, mert egy munkaügyi ellenőrzés során ez komoly szankciókat jelenthet.