A társasházak adózása

Surányi Imréné okleveles közgazda

2017.03.30., 12:16 Frissítve: 2017.03.30., 08:55

A társasházak kizárólag a személyi jövedelemadó törvény alanyaiként adókötelesek a közös név alatt megszerzett jövedelem után akkor is, ha a tulajdonostársak nem kizárólag magánszemélyek, de akkor is, ha magánszemély tulajdonos nincs is közöttük.

A társasház külön törvényben szabályozott jogintézmény, amely alapító okirattal jön létre olyan épületingatlanon, ahol legalább két lakás vagy nem lakáscélú helyiség (épületrész) természetes vagy más személyek külön tulajdonában van, míg egyébként az épületingatlan más részei (a külön tulajdonként meg nem határozott telek, berendezés, pince, padlás, teremgarázs, lakás, üzlethelyiség stb.) a külön tulajdonnal rendelkezők (tulajdonostársak) közös tulajdonát képezik.

A társasház nem jogi személy, fő funkciója a közös tulajdonnal kapcsolatos felelősség és működtetés biztosítása, amelyhez döntően a tulajdonostársak befizetéseiből biztosítják a forrásokat.

Emellett a társasház – bár vállalkozási tevékenységet nem folytathat – jellemzően a közös tulajdon hasznosítása révén és egyéb formában jövedelemszerzést is megvalósít. Pl. előfordulhat, hogy a társasházak pályázatokon vagy vállalkozásoktól támogatást kapnak, szabad pénzeszközeiket tartalékolják és így kamatjövedelemre tesznek szert stb.

Társasház két személyből állótól kezdve száznál is több tulajdonos előfordulása mellett lehetséges, és előfordulhat, hogy csak természetes vagy csak jogi személyek (társaság, önkormányzat, alapítvány) alkotják.

Egyes esetekben a lakásokra és nem lakáscélú helyiségekre vegyesen is szerveződnek társasházak, de előfordulnak gyárakból, üzlethelyiségekből állók is.

Az adózás (Szja. tv. 75. §) kiinduló alapja a számvitel által előírt könyvelés, amelynek a társasház minden bevételét tartalmaznia kell. E bevételek közül meghatározott körre a rendelkezés úgy írja elő a jövedelem-számítás, az adó-megállapítás és -megfizetés kötelezettségét, mintha a bevétel megszerzője magánszemély lenne.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket a szabályozás további részleteinek megismerése érdekében!

A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!