A felszolgálási díj új szabályai – példákkal

  • Sinka Júlia okleveles adószakértő, számviteli tanácsadó

A felszolgálási díj új, ez év februárjában életbe lépő szabályait korábbi cikkünkben már ismertettük. Az azóta a témához kapcsolódóan érkező kérdések igazolják, hogy érdemes újabb írásban, a számok nyelvére lefordítva részletezni az előírásokat.

A felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 44/2024. NGM rendelet módosításának lényege az, hogy az étterem a vendégei étel- és italfogyasztásából származó, áfát tartalmazó bevétele (a jogszabály megfogalmazása szerint a felszolgálási díj alapjául szolgáló árbevétel) legfeljebb 20 százalékát felszolgálási díjnak minősítheti, és ilyen jogcímen oszthatja szét a dolgozói között akkor is, ha a kiállított bizonylaton (számla, nyugta) ugyan nincs feltüntetve, de az alap után felszolgálási díj felszámítására jogosult lenne.

Máris módosult a 44/2024. NGM rendelet és a 10/2026. számú kormányrendelet

Február 13-án, tehát a hatályba lépése után két héttel módosította a kormány a 24/2026. kormányrendelettel a január 30-án kihirdetett 10/2026. számú kormányrendeletet az éttermek versenyképességének javítását szolgáló intézkedésekről. A módosító rendelet a fő tevékenységként cukrászati készítményeket, édesipari termékeket forgalmazó cukrászdákra is kiterjeszti a 10/2026. kormányrendeletben elfogadott intézkedések alkalmazhatóságát. Ugyanebben a közlönyben jelent meg a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 44/2024. NGM rendelet módosításáról szóló 8/2026. számú NGM rendelet, amelynek révén a felszolgálási díjra vonatkozó említett 20 százalékos szabályt a cukrászdák is érvényesíthetik. Azt is rögzíti az NGM rendelet, hogy a szétosztási szabály a a 2026. február 1-jétől keletkezett felszolgálásidíj-alapokra alkalmazható.

A kifizetés személyi jövedelemadótól és szociális hozzájárulási adótól mentes, abból kizárólag 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot kell a kifizetőnek levonnia.

Az NGM rendelet korlátot is szab a felszolgálási díjként – az új szabályoknak köszönhető „többlet” figyelembevételével is – kifizethető összegre. Ennek megfelelően, a felszolgálási díjnak minősített összeg és a bizonylatokon feltüntetendő felszolgálási díj – fő szabály szerint 15 százalék – összegek együttesen sem haladhatják meg a 20 százalékot (azaz a felszolgálási díjnak minősíthető értékhatárt).

 

vendéglátás, étterem, reprezentáció, borravaló, felszolgálási díj, adómentes juttatás
A kedvező szabályt azon vendéglátó üzletek alkalmazhatják, amelyeket a helyi kereskedelmi hatóság étteremként vagy cukrászdaként vett nyilvántartásba
Forrás: Reviczky Zsolt

 

Az új szabály a vendégek számára érzékelhető és fizetendő felszolgálási díjat nem érinti, továbbra is az adott vendéglátó egység döntheti el, hogy az új szabályt alkalmazza-e vagy sem, a felszolgálási díj maximális mértéke 15 százalék.

Kapcsolódó cikkünk: Törvénymódosítás: adómentes lett az éttermi reprezentációs juttatás, meghatározott összeghatárig

Nem változott az a rendelkezés, hogy ha az étterem szolgáltatásait az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adóalany vagy nem adóalany jogi személy veszi igénybe, és a vendéglátó üzletnek számlakiállítási kötelezettsége van, a felszolgálási díj mértéke legfeljebb a vendég által elfogyasztott termékek általános forgalmi adót tartalmazó árának 20 százaléka. Ilyen eset például, ha egy Magyarországon működő (bejegyzett) gazdasági társaság dolgozóit, üzleti partnereit hívja meg ebédre az adott vendéglőbe.

A fentebb említett, a kedvezményesen kifizethető juttatásra vonatkozó összegkorlátot azonban ezekben az esetekben is figyelembe kell venni.

A kedvező szabályt azon vendéglátó üzletek alkalmazhatják, amelyeket a helyi kereskedelmi hatóság által a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. kormányrendelet 4. számú mellékletének 1. pontja szerint – figyelemmel az üzemeltetés típusára, a kiszolgálás és a konyha jellegére is – étteremként, illetve a 3. pontja szerint cukrászdaként vett nyilvántartásba.

Cikkünk folytatásában kettő, táblázatokkal is illusztrált példán keresztül érzékeltetjük az új szabályokat.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Átalányadózó mezőgazdász egyéni vállalkozó költséghányada

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Őcsg piaci árusításhoz pénztárgép használata

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Írországban bejegyzett munkáltató

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 február
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 1

Együttműködő partnereink