hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A felszolgálási díj új szabályai – példákkal

  • Sinka Júlia okleveles adószakértő, számviteli tanácsadó

A felszolgálási díj új, ez év februárjában életbe lépő szabályait korábbi cikkünkben már ismertettük. Az azóta a témához kapcsolódóan érkező kérdések igazolják, hogy érdemes újabb írásban, a számok nyelvére lefordítva részletezni az előírásokat.

A felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 44/2024. NGM rendelet módosításának lényege az, hogy az étterem a vendégei étel- és italfogyasztásából származó, áfát tartalmazó bevétele (a jogszabály megfogalmazása szerint a felszolgálási díj alapjául szolgáló árbevétel) legfeljebb 20 százalékát felszolgálási díjnak minősítheti, és ilyen jogcímen oszthatja szét a dolgozói között akkor is, ha a kiállított bizonylaton (számla, nyugta) ugyan nincs feltüntetve, de az alap után felszolgálási díj felszámítására jogosult lenne.

Máris módosult a 44/2024. NGM rendelet és a 10/2026. számú kormányrendelet

Február 13-án, tehát a hatályba lépése után két héttel módosította a kormány a 24/2026. kormányrendelettel a január 30-án kihirdetett 10/2026. számú kormányrendeletet az éttermek versenyképességének javítását szolgáló intézkedésekről. A módosító rendelet a fő tevékenységként cukrászati készítményeket, édesipari termékeket forgalmazó cukrászdákra is kiterjeszti a 10/2026. kormányrendeletben elfogadott intézkedések alkalmazhatóságát. Ugyanebben a közlönyben jelent meg a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 44/2024. NGM rendelet módosításáról szóló 8/2026. számú NGM rendelet, amelynek révén a felszolgálási díjra vonatkozó említett 20 százalékos szabályt a cukrászdák is érvényesíthetik. Azt is rögzíti az NGM rendelet, hogy a szétosztási szabály a a 2026. február 1-jétől keletkezett felszolgálásidíj-alapokra alkalmazható.

A kifizetés személyi jövedelemadótól és szociális hozzájárulási adótól mentes, abból kizárólag 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot kell a kifizetőnek levonnia.

Az NGM rendelet korlátot is szab a felszolgálási díjként – az új szabályoknak köszönhető „többlet” figyelembevételével is – kifizethető összegre. Ennek megfelelően, a felszolgálási díjnak minősített összeg és a bizonylatokon feltüntetendő felszolgálási díj – fő szabály szerint 15 százalék – összegek együttesen sem haladhatják meg a 20 százalékot (azaz a felszolgálási díjnak minősíthető értékhatárt).

 

vendéglátás, étterem, reprezentáció, borravaló, felszolgálási díj, adómentes juttatás
A kedvező szabályt azon vendéglátó üzletek alkalmazhatják, amelyeket a helyi kereskedelmi hatóság étteremként vagy cukrászdaként vett nyilvántartásba
Forrás: Reviczky Zsolt

 

Az új szabály a vendégek számára érzékelhető és fizetendő felszolgálási díjat nem érinti, továbbra is az adott vendéglátó egység döntheti el, hogy az új szabályt alkalmazza-e vagy sem, a felszolgálási díj maximális mértéke 15 százalék.

Kapcsolódó cikkünk: Törvénymódosítás: adómentes lett az éttermi reprezentációs juttatás, meghatározott összeghatárig

Nem változott az a rendelkezés, hogy ha az étterem szolgáltatásait az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adóalany vagy nem adóalany jogi személy veszi igénybe, és a vendéglátó üzletnek számlakiállítási kötelezettsége van, a felszolgálási díj mértéke legfeljebb a vendég által elfogyasztott termékek általános forgalmi adót tartalmazó árának 20 százaléka. Ilyen eset például, ha egy Magyarországon működő (bejegyzett) gazdasági társaság dolgozóit, üzleti partnereit hívja meg ebédre az adott vendéglőbe.

A fentebb említett, a kedvezményesen kifizethető juttatásra vonatkozó összegkorlátot azonban ezekben az esetekben is figyelembe kell venni.

A kedvező szabályt azon vendéglátó üzletek alkalmazhatják, amelyeket a helyi kereskedelmi hatóság által a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. kormányrendelet 4. számú mellékletének 1. pontja szerint – figyelemmel az üzemeltetés típusára, a kiszolgálás és a konyha jellegére is – étteremként, illetve a 3. pontja szerint cukrászdaként vett nyilvántartásba.

Cikkünk folytatásában kettő, táblázatokkal is illusztrált példán keresztül érzékeltetjük az új szabályokat.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Osztott munkaidő

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Munkaviszony változtatása gyed folyósítása alatt

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 április
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Együttműködő partnereink