Áttérés kiváról a társasági adó hatálya alá

Megosztás Tetszik

Olvasónk azzal kapcsolatban tett fel több kérdést, hogy miként kell szabályszerűen eljárni, ha egy korábban a társasági adó hatálya alól a kiva hatálya alá áttérő kft. most ismét a tao hatálya alá kerül. Olvasói kérdésre Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: az 1993-ban alakult X Kft. a társasági adó hatálya alól 2017.01.01-jétől áttért a kiva hatálya alá. 2023.04.30-i hatállyal kikerült a kivából, így 2023.05.01-jétől ismét a tao szerint adózik. A kft. kivaidőszak alatti eredménytartaléka 36 600 ezer forint. Ezen időszak alatt sem tőkekivonás, sem osztalékfizetés nem volt, elhatárolt veszteség nem keletkezett. 2017.01.01. és 2023.04.30. között megszerzett tárgyi eszközök az adóalanyiság megszűnésekor fennálló könyv szerinti értéke 138 300 ezer forint, melyből 42 800 ezer forint értékű eszköz aktiválása még nem történt meg. Ezek alapján is látható, hogy az áttérési különbözet negatív. Kérdéseink a következők:

1. A befejezetlen beruházásként nyilvántartott eszközök könyv szerinti értéke (42 800 ezer forint hogy jelenik meg az áttérési különbözet számításakor?
2. A Katv. 28. §. (4c) bekezdéséhez kapcsolódik-e könyvelési tétel?
3. Jól gondoljuk-e, hogy a kiva időszaka alatt megszerzett tárgyi eszközök értékcsökkenését továbbra is az számviteli törvény szerint számoljuk el, és könyveljük le, de a társasági adó alapjánál ez csökkentő tételként nem érvényesíthető. Ez az esemény hogy jelenik meg a '29. bevallásban?
4. A kft. könyveiben a tao, illetve a kiva hatálya alatt keletkezett eredménytartalékok külön főkönyvi számokon kerültek kimutatásra. A kivaalanyiság megszűnésével változik-e az eredménytartalék efféle megbontása?
5. Amennyiben a kft. tulajdonosai a jövőben eredménytartalék terhére történő osztalék kifizetéséről döntenek, milyen szabályok szerint történhet ez?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

1. Az áttérési különbözet számításakor a kivaidőszaki eredményből le kell vonni a kivaidőszak alatt vásárolt tárgyi eszközök, immateriális javak könyv szerinti értékét. A befejezetlen beruházások összegét a bekerülési értéken, azaz a példa szerint 42 800 ezer forinttal kell számításba venni. Ezt az összeget kell levonni a kivaidőszaki eredményből.

2. A negatív különbözethez nem kapcsolódik könyvelési tétel, de nyilván kell tartani. Javaslom, hogy Excel-táblázatban vezesse le részletesen, hogyan jött ki ez a veszteség (éves bontásban az eredmény és az áttéréskor meglévő eszközök könyv szerinti értéke kerüljön feltüntetésre).

3. Igen jól gondolják, a kivaidőszak alatt beszerzett tárgyi eszközök, immateriális javak után Tao. törvény szerinti értékcsökkenés nem vehető figyelembe. Vagyis az adóalapot nem csökkenti ez az érték, s a 29-es bevallás 03-as betétlapján sem tudja ezen összegeket feltüntetni.

4. Az eredménytartalék megbontására nincs számviteli szabály. Praktikusnak azt tartom, ha egy társasági adó hatálya alól kikerülő és kiva hatálya alá bejelentkező cég bontja meg az eredménytartalékát, tekintve hogy a kiva megadóztatja a kivás eredmény osztalékként való jóváhagyását. Fordított esetben? Amikor egy kivaalany cég kerül át a társasági adó hatálya alá, a megbontásnak nincs gyakorlati előnye.

5. A tulajdonosok az eredménytartalék tárgyévi adózott eredményével módosított összegét tudják osztalékként jóváhagyni. Csak az osztalékfizetési korlátra kell figyelemmel lenniük: vagyis a lekötött tartalékkal, értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke nem mehet a jegyzett tőke értéke alá, az osztalék jóváhagyását követően. Ezt a szabályt szem előtt tartva viszonylag szabadon rendelkezhetnek a tagok az eredménnyel kapcsolatban.