adozona.hu

Tőkekivonás számvitele

//adozona.hu/szamvitel/Tokekivonas_szamvitele_I3UW1R

Tőkekivonás számvitele

adozona.hu

2020.06.06., 06:15 Frissítve: 2020.06.05., 13:26

Tetszik

Hogyan kell könyvelni a társaságból való kilépéssel felmerülő tőkekivonást? – kérdezte az Adózóna olvasója. Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Egy kft. 2018-ban tagi kölcsönből (18 000 ezer forint), 8000 ezer forinttal megemelte a jegyzett tőkéjét, ami így 11 000 ezer forint lett, a 10 000 ezer forintot pedig tőketartalékba helyezte. A tagok összetétele emelés után: A: 5000 ezer forint, B: 3000 ezer forint, C: 3000 ezer forint (T 4751 tagi kölcsön – K 411 jegyzett tőke, majd T 4751 tagi kölcsön – K 412 tőketartalék). A cégbíróság ezt be is jegyezte. Majd 2019-ben a három tagból a C tag kiszállt (3000 ezer forintos tőkéjével), és a kft. megmaradt A és B tagja úgy határozott, hogy tőkekivonással visszaállítja egyenlő arányba a jegyzett tőkét 3000 ezer forintra, a tőketartalék összege megmarad. Itt kezdődik a probléma: hogyan kell ezeket könyvelni? A kivált C tag 3000 ezer forintját kiváláskor pénztárral szemben a lekötött tartalékkal könyveltem: T 412 lekötött tartalék – K 3811 pénztár 3000. Majd decemberben, amikor a cégbíróság szintén bejegyezte a változást, a következőképpen könyveltem: T 411 jegyzett tőke 8000 – K 4751 tagi kölcsön 8000, T 4751 tagi kölcsön 5000 – K 3811 pénztár 5000, T 4751 tagi kölcsön 3000 – K 412 lekötött tartalék 3000. A tőketartalékkal kell-e valamit tenni, vagy az maradhat úgy?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) nem teszi lehetővé a tagi jogviszony felmondással történő megszüntetését. A tagság (halálozás kivételével) csak az üzletrész átruházásával – vagy ha a létesítő okirat nem tiltja – elajándékozásával, illetve a társaság átalakulása, egyesülése, szétválása során szűnhet meg.

Az üzletrész-átruházás történhet más tag, a társaság vagy kívülálló részére. A kérdésben szereplő esetben – úgy tűnik a tartalma szerint – C tag üzletrészének a társaság által történő megvásárlása áll fenn. Ebben az esetben a kifizetés könyvelése nem felel meg a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) előírásainak.

A helyes elszámolás:

T Saját részvények, saját üzletrészek K 38 Elszámolási betétszámla 3000 ezer forint.

Az Szt. előírása szerint az üzletrész visszavásárlása esetén az eredménytartalékból az üzletrész vételárával egyező lekötött tartalékot kell képezni. Könyvelése:

T Eredménytartalék K Lekötött tartalék 3000 ezer forint.

Ezt követően – mivel a saját üzletrész tartására vonatkozóan a Ptk.-ban előírt 1 év még nem telt el – dönthet a kft. a visszavásárolt üzletrész tagok közötti felosztásáról vagy bevonásáról. Ha a tagok részére való juttatás nem történik meg, akkor a törzstőke-leszállítást első lépésben a saját üzletrész bevonásaként kell értelmezni. Ennek könyvelése, ha a vételár megegyezik a névértékkel:

T 411 Jegyzett tőke K 374 Saját részvények, saját üzletrészek 3000 ezer forint.

Ezzel egyidejűleg megszüntethető a lekötött tartalék. Könyvelése:

T Lekötött tartalék K Eredménytartalék 3000 ezer forint.

Ha megtörtént a visszavásárolt üzletrész tagok közötti felosztása, akkor A tag törzsbetétjének értéke 1875 ezer forinttal 6875 ezer forintra változik, B törzsbetétjének értéke pedig 1125 ezer forinttal 4125 ezer forintra változik, mivel azt a törzstőkéjük arányában kell közöttük megosztani.

A törzstőke (jegyzett tőke) 8000 ezer forinttal történő leszállításának mértéke (8000 ezer/11 000 ezer) = 0,7272 ≈ 72,73 százalék.

A Ptk. előírása szerint a törzstőke-leszállítás összege az egyes tagok törzsbetéteit a törzsbetétek arányában csökkenti. Ennek alapján A tag törzsbetétje 1875 ezer forintra, B tagé 1125 ezer forintra módosul. Ahhoz, hogy a részesedésük arányos legyen, A tagnak el kell adnia vagy ajándékoznia kell B tagnak 375 ezer forint értékű üzletrészt.

A kft. esetében a Ptk. – eltérően az rt.-ktől – nem írja elő (de nem is tiltja), hogy a tagokat megillető összeg számításakor a törzstőke csökkenése arányában figyelembe kell venni a törzstőkén felüli vagyon összegét is.

Ezekre tekintettel a cégbírósági bejegyzést követően a könyvelés a következő lehet:

T 411 Jegyzett tőke K 7 Tagokkal szembeni kötelezettség 8000 ezer forint.

Ha ezen felül az arányos tőketartalékot is kivonják, akkor annak könyvelése, feltételezve, hogy annak értéke 10 000 ezer forint, így 72,73 százaléka 7273 ezer forint:

T 412 Tőketatalék K 47 Tagokkal szembeni kötelezettség 7273 ezer forint.

A tagokkal szembeni kötelezettség az előírt összeg kifizetésével vagy nem pénzbeli vagyon juttatásával szűnik meg.

Ha nem történt meg a visszavásárolt üzletrész tagok közötti felosztása, akkor az utóbbiak – a visszavásárolt üzletrész bevonása után – a törzstőke 5000 ezer forinttal történő csökkentésére alkalmazandók.

A tagi kölcsönnel szembeni elszámolás – miután a tagi kölcsön a korábbi tőkeemeléssel megszűnt – nem lehetséges.

[Ptk. 3:166–167. §, 3:174. §, 3:176. §, 3:202–203. §; Szt. 35. § (10) bekezdés, 36. § (2) bekezdés c) pont, 37. § (2) bekezdés f) pont, 38. § (3) bekezdés a) pont]

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.

H	K	Sze	Cs	P	Sz	V
1	2	3	4	5	6	7
8	9	10	11	12	13	14
15	16	17	18	19	20	21
22	23	24	25	26	27	28
29	30	1	2	3	4	5

adozona.hu