Mérleg után a (könyvelő)világ: kicserélhető-e a már közzétett mérlegbeszámoló?

Megosztás Tetszik

Noha a könyvelők mindent megtesznek annak érdekében, hogy a számviteli beszámoló pontosan, hitelt érdemlően mutassa be az adott vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetét, mégis előfordulhatnak hibák, melyekre már csak a dokumentum közzététele után derül fény. Háromrészes sorozatunkban bemutatjuk a lehetséges problémákat és megoldásokat.

Kicserélhető-e a „rossz” beszámoló?

Nézzünk néhány példát a „rossz” beszámolóra!

1. Egy társaság 2023. május 31-én letétbe helyezte a taggyűlés által elfogadott és a cégtől nyugdíjba vonulása miatt távozó könyvelő által készített mérlegbeszámolót. Az új könyvelő 2023 júniusában vette észre, hogy a beszámoló összeállításakor a terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenés, valamint a tárgyévet megillető árbevétel összege is téves. A hiba jelentős összegű. A társaság banki hitelt szeretne felvenni, a kérelemhez a 2022. évi beszámolót is csatolni kell, ezért szeretné cserélni a már közzétett dokumentumot.

2. Egy társaság 2022. évi egyszerűsített éves beszámolóját elfogadó taggyűlés külön pontban határozott a beszámoló elfogadásáról és külön pontban az adózott eredmény felhasználásáról (ezen belül az osztalékfizetésről). Az elektronikus úton történt letétbe helyezés során az adózott eredmény felhasználásáról, benne az osztalékfizetésről szóló határozatot nem csatolták. A társaság a taggyűlési határozat alapján, a letétbe helyezés elmulasztásától függetlenül 2023-ban fizethet-e osztalékot? Esetleg az osztalék „szabályossá tétele” érdekében a beszámoló ismételt letétbe helyezésére van szükség?

3. Egy társaság könyvelője 2023 májusában – még a beszámolóval kapcsolatos taggyűlést megelőzően – vett észre 2022. évet érintő hibát a könyvelésben, ami miatt a mérleg és az eredménykimutatás adatait is javítania kellett. A taggyűlés már ezt a korrigált beszámolót fogadta el, ideértve az eredmény felhasználására vonatkozó határozatot is. Az erre szolgáló elektronikus felületen azonban tévedésből az „eredeti”, azaz a javításra szoruló beszámoló adatait töltötték fel, azt helyezték letétbe, tehát nem azt, amelyet a taggyűlés jóváhagyott és elfogadott.

Lássuk, milyen megoldásokat kínál a jog a fenti esetekben!

Az első esetben a számviteli beszámolót a jelentős összegű hiba miatt ismételten nem kell közzétenni, a 2023. évben feltárt jelentős összegű hibák eszközökre-forrásokra gyakorolt hatását a 2023. üzleti évről készült mérlegben, az eredményt alakító bevételekre-költségekre, ráfordításokra gyakorolt hatását az eredménykimutatásban a középső oszlopban kell bemutatni.

A beszámoló letétbe helyezésével és közzétételével kapcsolatos szabályokat a számviteli törvény mellett a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (cégtörvény) 18–19. §-ai is szabályozzák.

Ezeken túlmenően, figyelemmel kell lenni a számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezéséről és közzétételéről szóló 11/2009. IRM-MeHVM-PM együttes rendeletre (IRM rendelet) is.

Az IRM rendelet szerint a beszámoló benyújtására a céginformációs szolgálat honlapján közzétett beküldési eljárás útján, elektronikus űrlap segítségével kerülhet sor.

A céginformációs szolgálat az ismételt közzététel lehetőségét a beszámoló benyújtását követő egy éven belül, és kizárólag egy alkalommal – erről a harmadik eset kapcsán lesz részleteiben szó – biztosítja. Az ezt megalapozó esetkörökbe a beszámoló számviteli hibái nem tartoznak bele.