hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Leltárhiány/-többlet kezelése a társasági adóban

  • adozona.hu

Hogyan kell könyvelni a leltárhiányt/leltártöbbletet? – kérdezte az Adózóna olvasója. Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Egy kiskereskedelmi vállalkozásnál év közben folyamatba épített leltározást végeznek. Esetenként előfordul leltárhiány, illetve leltártöbblet. Az eltérést többnyire adminisztrációs hiba okozza, ezért hiába éves szinten több százezer összegű a hiány, nagyjából ugyanekkora összegben merül fel többlet, a hiányt pedig a felelős munkavállalóval nem téríttetik meg. A kérdéseim a következők: 1. Hogyan kell könyvelni a leltárhiányt/leltártöbbletet? Előbbit jelenleg a 86-osok közé, utóbbit a 96-osok közé könyveljük bruttó módon. 2. A leltárhiány "nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordítás" a Tao tv. szerint, amennyiben a felelősség nem állapítható meg, és/vagy a vállalkozás nem térítteti meg a munkavállalóval, továbbá egyértelműen megállapítható, hogy a hiány megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, vagy ha az adózó – az észszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve – nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére. Ez esetben a ráfordítás adóalap-növelő tétel. Tehát a cég esetében meg kell növelni az adóalapot? 3. Ha meg kell növelni, az esetleges többletet figyelembe lehet venni és csak a különbözetet növelőbe tenni? Például éves szinten 600 ezer Ft a hiány és 500 ezer Ft a többlet, akkor 100 ezer Ft lehet az adóalap-növelő tétel? 4. Ha éves szinten a leltártöbblet a több, például 600 ezer Ft, a hiány pedig 500 ezer Ft, akkor az adóalap-módosító tétel 0, vagy esetleg 100 ezer Ft csökkentés?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A készletek hiánya két fő okra vezethető vissza, amelyeknek eltérő a számviteli elszámolása. A hiba jellege az eset összes körülményének feltárásával állapítható meg, és ha az adminisztratív jellegű, akkor az is kiderül, hogy mi okozta a hibát.

› Az adminisztrációs hibából, illetve elszámolási hibából eredő hiányt/többletet (nem valós eltérés) az eredeti tétel stornírozásával kell javítani. Ha például a könyvelő kétszer könyvelt le egy számlát és ennek alapján kétszer vette be az analitika a készletet, az nyilvánvalóan és egyértelműen adminisztrációs hiba valós tartalmát tekintve is, és nem tekinthető leltárhiánynak. Önmagában nem tekinthető adminisztratív hibának az, ha van x forint hiány és y forint többlet.

› Valós hiány/többlet (káló, idegenkezűség) esetén a hiány egyéb ráfordításként, a többlet egyéb bevételként számolandó el a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) szerint.

Tegye hasznossá a karanténidőszakot, legyenek szabályzatai naprakészek!
Rendelje meg most 10% kiadói kedvezménnyel a Számviteli iratminták és szabályzatok csomagunkat!
A Számviteli iratminták és szabályzatok szerkeszthető és cégenként testre szabható dokumentumai segítségével naprakésszé teheti vállalkozása számviteli szabályzatait. Kiadványunkban most 63 szabályzatot és iratmintát talál, amelyek segítségével könnyedén rendbe teheti a legfontosabb iratokat.


A kérdésből nem állapítható meg az adminisztrációs hiba jellege, így annak javítására sincs javaslatom. Az viszont tény, hogy egyéb bevételként és egyéb ráfordításként a valós leltárhiányt/többletet kell elszámolni.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) a valós hiányt minősíti a vállalkozási tevékenység érdekében el nem ismert költségnek, ráfordításnak akkor, ha egyértelműen megállapítható, hogy a hiány

– megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, és

– az adózó az észszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve (különös tekintettel a hiányból eredő veszteség megtérülésére, a felmerülés ismétlődésére) nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére.

A megfelelő gondosság megállapításakor figyelembe kell venni az eszköz fizikai jellemzőit (például romlandó), a tárolás fizikai körülményeit (például érte-e hőhatás vagy folyadék, a tárolásra szolgáló épület biztonságát), a tevékenység iparági sajátosságait (például a jellemző minőségromlást, tárolási veszteséget).

A két feltétel együttes megléte esetén tehát a leltárhiány miatt elszámolt ráfordítással növelni kell az adóalapot. A leltári többlettel a növelő tétel nem csökkenthető. Ennek oka, hogy az a később felhasználáskor majd megjelenik költségként vagy ráfordításként. 

[Szt. 77. § (4) bekezdés c) pont, 81. § (3) bekezdés e) pont, Tao tv. 8. § (1) bekezdés d) pont, 3. számú melléklet A) fejezet 5. pont]

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Cserepótló ingatlan, illeték

dr. Magyar Attila

ügyvéd

Magyar-Hajós-Dobos Ügyvédi Iroda

Szálláshely-szolgáltatás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink