adozona.hu
Katából való kilépés számvitele
//adozona.hu/szamvitel/Katabol_valo_kilepes_szamviteli_lepesei_SYZED5
Katából való kilépés számvitele
Tetszik
Korábban társasági adós, evás, majd katás és ismét taós bt. számviteli lépéseiről kérdezett olvasónk. Kérdéseire dr. Császár Zoltán adószakértő, jogász válaszolt.
1. A piaci értéken a mérlegbe bekerülő, a kata előtt is meglévő ingatlan piaci értéke (50 millió forint) a „katás eredménytartalék”;
2. Ha a katába belépéskor meglévő ingatlan után nem fizetett a cég osztalék utáni adót kiváltó adót, csak az eredménytartalék fennmaradó része után (0,5 millió forint), akkor a mostani nyitó eredménytartalékból ez a le nem adózott összeg (5 millió forint) a „nem katás eredménytartalék”?
3. Ha az eredménytartalék (60 millió forint) kifizetésre kerül a tagnak (osztalék/végelszámolás), akkor a „katás eredménytartalék (55 millió forint) adózatlanul kerül a taghoz, és a „nem katás eredménytartalék”-ból (5 millió forint) a normál szabályok szerint (szja + szocho) adózik?
4. A nyitó mérlegbe bekerülő ingatlan (50 millió forint) értékcsökkentését folytatni lehet úgy, hogy az üzembe helyezésétől mostanáig eltelt idő (tao–kata együtt) alapján annyi évig folytathatom az értékcsökkentést, ahány év a hasznos élettartamból hátravan? Azaz a katás időszak alatt nem volt költségkénti elszámolás, de az időszakot a leírás idejébe beszámítom?
5-- A nyitó mérlegbe bekerült piaci értékre számítom az értékcsökkenés százalékát a hátralévő időben?
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
Kérdéseit külön-külön válaszoljuk meg.
1. A nyitómérleg három jelzett tétele mellől biztosan hiányzik a jegyzett tőke a forrás oldalról. Úgy értem továbbá, hogy a jelentős összegű eredménytartalék nem a kisadózó tag felé ki nem fizetett kata időszaki nyereségből (kisadózói jövedelem, kötelezettség) adódik, hanem tulajdonképpen az ingatlan piaci értékelésének a folyománya. Az ingatlan piaci értékét célszerű szakvéleménnyel alátámasztani.
2. Mivel a piaci értékelés a kata időszakból történő áttérés következtében történik meg, a piaci érték alakulásának hátterét pedig az elmúlt időszak piaci folyamatai okozzák, ezért ez csak olyan értelemben katás eredménytartalék, hogy a katáról való áttérés következében kellett elszámolni.
3. Egyetértek az említett összeg nem katás eredménytartalék kezelésével.
4. Adózatlanul nem kerülhet, és korábban sem kerülhetett jövedelem a tulajdonoshoz. A kataalanyiság időszakában képződött bevételt a kisadózó tagi jövedelemként felvehette azt követően, hogy a tételes adó teljesítésre került (továbbá a bt. nyilván megfizette a helyi iparűzési adót, szükség szerint a 40 százalékos adót, és kiegyenlített minden egyéb fizetési kötelezettséget). Ez az eredménytartalék továbbá nem a katás időszak alatt képződött, hanem az áttérés következtében kellett elszámolni a taós nyitómérlegben elsőként, bizonyára nem szerepel az utolsó katabevallásban bevallott bevétel adatban sem. Véleményem szerint így nem lehetséges az adózás nélküli kifizetés, a „nem katás” eredménytartalékhoz hasonlóan normál szabályok szerinti osztalékadózásra van szükség.
5. Az értékcsökkenés vázolt elszámolási megoldásával egyetértek.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (1)
Ez a válasz lektorálásra szorult volna.
A régikata szabályozás a kérdéseket nagyrészt világosan szabályozza, de sajnos Zoltán ezeket nem idézi, viszont a véleménye ütközik az előírásokkal (lásd a 2022.08.31-i állapotot itt: https://njt.hu/jogszabaly/2012-147-00-00.37).
1. Valóban hiányzik a jegyzett tőke említése, de egy betéti társaságnál ez akár 10 eFt is lehet, így a jegyzett tőkének olyan nagy jelentősége nincs. Értékbecslésre nincs szükség, az "ajánlottság" sem áll fenn, a saját becslés elegendő lehet, az alábbiak szerint azon adó nem fog múlni.
2. Idézni kellett volna, hogy a törvény szerint az ingatlan piaci értéke miatti saját tőke növekmény (eredménytartalék, vagy értékelési tartalék erről majd mindjárt lesz szó) BEFEKTETETT ÖSSZEG -nek minősül. A befektetett összeg minden olyan saját tőke, ami a jegyzett tőke felett van és a korábbi OUAKA részét nem meghaladó saját tőke. Van azonban még egy elem, amit le kellene vonni a BEFEKTETETT ÖSSZEG -ből és ez az értékelési tartalék. Ebben a kérdésben Botka Erika magyarázatára hagyatkoznék (Számviteli Levelek "előadás" 2022.08.09), aki különösebb magyarázat nélkül közölte, hogy nem lehet értékelési tartalék a katás nyitómérlegben, ami némi ellenmondásban áll mind a számviteli fogalommal (Sztv. 57.§ (3)), mind azzal a ténnyel, hogy ezek szerint a Katv. levonni rendelte a semmit.
3. Ez a válasz nagyrészt stimmel, hiszen a TAO-s időszakból "fennmaradt" 5 milliós könyv szerinti értékű ingatlan nem katás eredménytartalék, de ha előbb hiányzott a jegyzett tőke, akkor most nem értem, hogy miért nem hiányzott most megint...
4. Ezzel a válasszal van a legtöbb gond. A fenn már idézettek szerint ugyanis a magánszemélyre részesedése alapján arányosan jutó részt a magánszemély adózott vagyonából a vállalkozásba BEFEKTETETT ÖSSZEG -nek kell tekinteni (Katv. 26.§ (7)). Ez pedig nem adóköteles, mert adózott vagyonból eredőnek titulálja a törvény. Itt jön még erősebben a képbe, hogy az adózatlanságot megakadályozó értékelési tartalékot miért vetette el Botka Erika, mint lehetőséget. Ha lenne értékelési tartalék, akkor az inflációval és az ingatlanárrobbanással értékesebbé vált ingatlan utáni adót a vállalkozásból kivont jövedelem szabályai szerint kellene (kellett volna) leadózni. Ez az egész inflációs vagy árszínvonali ingatlan-értéknövekménnyel kapcsolatos adóztatás alapból sincs rendben, hiszen a magánszemély ingatlantulajdoni értéknövekményét 5 év után az állam egyáltalán nem adóztatja (miután a beszámításos módszer bonyolultsága és a zagyva szövegezése miatt 2007-ben megbukott és jött helyette az 5 éves szabály). Az ilyenfajta adóztatás sérti a szektorsemlegesség elvét. Összegezve: nem lesz adó a BEFEKTETETT ÖSSZEG után.
5. Ez a válasz se stimmel. Az ingatlanok értéke ilyen magas inflációs környezetben nem igazán csökken. Így ha maradványértéket kell megállapítani (márpedig azt muszáj), akkor az legalább az ingatlan jelenlegi becsült értéke lesz, de ez lehet, akár magasabb is. Így nem fog értékcsökkenés felmerülni, az adózási szabályok pedig jelen esetben elfogadják a számviteli écs-t (Tao tv. 1. sz. mell. 4.)