További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Idén vásárolt, jövőre használható autópálya-matrica: mikori költség?

  • adozona.hu
12

Hogyan kell elszámolni az idén megvett, 2019-es érvényességű autópálya-matricát? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Ha az autópálya-matrica teljes időszaka 2019 (sőt már 2020) is, akkor ha 2018-ban megveszik, azt nem időbeli elhatárolásként kell-e könyvelni? Eddig legalábbis így tettük, hisz a számviteli törvény szerint a költségeket abban az időszakban kell elszámolni, amikor felmerültek. Márpedig az 2019. A költségelszámolás nem mindegy, főleg azoknál a cégeknél, ahol teljes flottára veszik meg előre az éves autópálya díjat. Mi a helyes eljárás: el kell határolni 2019-re a költséget vagy elszámolható 2018-ra?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A hírekben én is azt hallottam, hogy a 2019. évre vásárolt autópálya matrica idei költség. Alá lehet-ezt támasztani a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) előírásaival? Nézzük! A Szt. előírásai közül – szerintem – a következőket indokolt sorra venni:

♦       az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek (az összemérés elve),

♦       az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik (az időbeli elhatárolás elve),

♦       aktív időbeli elhatárolásként – elkülönítetten – kell a mérlegben kimutatni az üzleti év mérlegének fordulónapja előtt felmerült, elszámolt olyan összegeket, amelyek költségként, ráfordításként (ideértve a halasztott ráfordításokat is) csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el,

♦       igénybe vett szolgáltatások értékeként az üzleti évben igénybe vett anyagjellegű és nem anyagjellegű szolgáltatások bekerülési értékét a – le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló – számlázott, fizetett, szerződésben meghatározott összegben kell elszámolni.

Ezen előírások közül kell kiválasztani azt, amely az adott esetre alkalmazandó.  Ez pedig az igénybe vett szolgáltatás elszámolására vonatkozó rendelkezés, amelynek alapján a megvásárolt szolgáltatás számlázott összegében kell a költséget, a szolgáltatás igénybevételének üzleti évében elszámolni. Az adott esetben a szolgáltatás a matrica megvétele, és nem annak használata. Tekintettel tehát arra, hogy a vállalkozás 2018-ban vásárolja meg (akkor veszi igénybe) a matricát, a költség gazdaságilag 2018-ban merül fel, ezért azt 2018. évi költéségként   kell elszámolni.

[Szt. 15. § (7) bekezdés, 16. § (2) bekezdés, 32. § (1) bekezdés, 78. § (3) bekezdés]

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (12) , melyek közül a legfrissebbek:

Ruszin Zsolt

Az elhatárolás egy ember alkotta szabály, a alkalmazásának tpikus eseteit végre - közpénzen fizetett értelmezgetés helyett - törvénybe kellene foglalni, osztjónapot. Ha nem lenne az értelmezgetésben érdekelt minisztérium, akkor a dolog már évtizedek óta megoldódott volna.

Pölsöskei Pálné

Azt nem vitatom, hogy a szabályokból többfél következtetés is levonható. Én abból indultam ki, hogy a Szt. 78. §-a igénybe vett szolgáltatásként „…az üzleti évben igénybe vett anyagjellegű és nem anyagjellegű szolgáltatások bekerülési értékét a – le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló – számlázott, fizetett, szerződésben meghatározott összegben kell elszámolni.” Ez alapján persze nem lehet feltételen eldönteni, hogy melyik üzleti év költségeként kell azt megjeleníteni. Ehhez valóban elemezni kell a különböző előírásokat:
1. Az összemérés elve szerint a bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek. Mikor merült fel ez a kiadás gazdaságilag? Talán pontatlanul fogalmaztam, hogy a matrica megvétele a szolgáltatás, pontosabb lenne úgy, hogy a szolgáltatást a matrica megvételével „vette meg” a vállalkozás. Igaz a matricát 2019-ben fogják használni, de akár használják, akár nem, illetve bármennyit használják, azt visszaváltani nem lehet, tehát végleges kiadás 2018-ban. A bérleti díj vagy az újság előfizetés azért más, mert, azokban az esetekben, ha nem kapja meg a vállalkozás a szolgáltatást, akkor joga van a díj módosítására.
2. Az időbeli elhatárolás elve – szerintem – azért nem alkalmazandó, mert az 1. pontban foglalt értelmezésem szerint nem érint két vagy több üzleti évet (Szt. 16. § (2) bekezdés) a matrica vásárlás.
Ugyanakkor azt javaslom, hogy – mivel valóban lehet többféle értelmezés – ha valaki úgy érzi lehet ebből adóhatósági megállapítás, ha egy vállalkozás a felmerült költséget a vásárlás évében számolja, vagy abból, ha elhatárolja, kérjen állásfoglalást a Pénzügyminisztérium Számviteli Főosztályától.

celerius

"Figyelembe kell azonban venni a szolgáltatáshoz való hozzáférés tényleges felmerülési időpontját is, ami viszont 2018-ban van."

Hát, ha ezen múlik a dolog, ahogy Ruszin úr állítja, akkor a kérdés valóban egyértelmű, de a megoldás nem 2018. Ugyanis - mint itt többen is rávilágítottak, a szolgáltatáshoz csak 2019 január 1-től lehet hozzáférni.

hómaró

A frissen vásárolt 2019-es matricával próbáljon felhajtani a pályára még 2018-ban, hiszen már igénybe vette a szolgáltatást, és nézze meg, mi történik.
Megvettük a színházjegyet, ezzel máris igénybe vettük a szolgáltatást, az előadásra már el sem kell menni.
Tényleg nem értem.
Ruszin úr pedig túlzásokba esik, mert létezik a lényegesség elve és a költség-haszon összevetésének elve is. Egy 2019. évre érvényes matricáról pedig különösebb ráfordítás nélkül meg lehet állapítani, hogy 2019. évre érvényes.

kíváncsi_2

Érdekes ez a téma, és szerintem további elemzést érdemelne, mert ha nem kell elhatárolni, akkor egy csomó más esetben is felmerülhet ugyanez a kérdés.
Én az időbeli elhatárolást simán elfogadhatónak érzem a "két vagy több üzleti éves" definíció alapján is: Érinti 2018-at, hiszen akkor fizetem, és érinti 2019-et is, hiszen akkor veszem igénybe. A szolgáltatás felhasználásának aránya pedig 100% 2019-ben és 0% 2018-ban, tehát a költség 100%-át kell elhatárolni, és 0% maradhat 2018-on.
Mindenesetre a szakértő válaszában azt a feltételezést, hogy a matrica (vagy a jogosultság) megszerzése maga a szolgáltatás lenne, nagyon erőltetettnek érzem. Messzire vezetne, ha másban is így gondolkodnánk.

Ruszin Zsolt

Az időbeli elhatárolás egy ember alkotta szabály és mint ilyen, nem tökéletes.

Ha hómarónak kell hinni, akkor annak a 2019-es telefonhívásnak is el kell határolni az összegét, amiben 2018-ról beszélünk, ugye? Figyelembe kell azonban venni a szolgáltatáshoz való hozzáférés tényleges felmerülési időpontját is, ami viszont 2018-ban van. A kérdést az IFRS-ben is helyre kellene tenni, ami kihathatna a magyar számvitelre is, méghozzá tételes előírás formájában és akkor nem lenne vita. Vagyis hitvita.

Jól láthatóan hitvitáról van szó, mert 36 óra alatt 7 hozzászólás született.

Az én álláspontom az, hogyha 2018-as az ilyen költség az azért jó, ha meg 2019-es, akkor az meg azért jó. Remélem, így már idénre is jár majd a világbéke. BÚÉK!

mugunghwa

Hahahaha, tényleg lacusmacus, erre nem gondoltam. Bár nem így fogom könyvelni, mert akkor a biztosításoknál is meg lennék lőve.
Kedves hómaró, én a számviteli alapelvet veszem alapul, és utána a 32. paragrafusban kifejtett szöveget, már arra vonatkoztatva értelmezem. (Bár kis cégeknél én is gyakran az elhatárolást alkalmazom...)
Időbeli elhatárolás elve: az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az, az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik.

hómaró

James Bonddal egyetértve, a matrica nem a szoláltatás, hanem az arra jogosító belépőjegy.
A mugunghwa által említett kettőnél több üzleti év szabály a mikrogazdálkodói számvitelben van, ott valóban nem kell (nem is szabad) elhatárolni. Alapesetben azonban Sztv.
"32. § (1) Aktív időbeli elhatárolásként - elkülönítetten - kell a mérlegben kimutatni az üzleti év mérlegének fordulónapja előtt felmerült, elszámolt olyan összegeket, amelyek költségként, ráfordításként (ideértve a halasztott ráfordításokat is) csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el,"
Vagyis el kell határolni.

lacusmacus

Talán az időbeli elhatárolásnak is lenne létjogosultsága, hiszen a Éves autópálya matrica:
Magyarország összes fizetős útszakaszára érvényes. Érvényes a tárgyév első napjától a tárgyévet követő év január 31. napjának 24 órájáig. Érvényességi időtartamon belüli vásárlás esetén a vásárlás időpontjától biztosít úthasználati jogosultságot.
Elővásárlásban 2019. január 01-től 2020. január 31. napjának 24. órájáig érvényes.
Így már rá lehet húzni, hogy nem csak 1 év az érvényessége. B.Ú.É.K

mugunghwa

Ezért szép a könyvelés :)... Én sem értek egyet, de hómaróval ellentétben én nem határolnám el (elhatárolás alá a tv. szerint csak a kettő v. több üzleti évet érintő tételek tartoznak, ez pedig csak egy évet érint. Én 2019. évben, 2019. költségeként könyvelném le (nem gondolom, hogy a vásárlás egy gazdasági esemény), egyéb követeléssel szemben (az autópálya szolgáltatást nyújtó, bár már megkapta érte a pénzét, én még nem vettem/vehettem igénybe a szolgáltatást - amihez adott esetben pl. a fuvarozásból származó árbevétel tartozik -, ezért a kifzetést 2018-ban így könyvelném: T 36 (egyéb követelés) - K 38 (pénzeszközök) 2019-ben pedig rendező tételként: T 52 K 36...Minden kedves szakmabelinek Boldog Új Esztendőt kívánok, akár hová is könyveli az autópálya matricát. (Még van pár óra, hogy ez gondot okozzon ebben az évben :D:D:D)

James Bond 007

A szolgáltatás az autópálya használat. A "matrica" ("e-matrica") nem szolgáltatás, hanem azt bizonyítja, hogy a fizetés megtörtént és adott időszakban jogosult az autópálya-használatára.

hómaró

Ezzel én sajnos nagyon nem értek egyet, el kell határolni. Vagy mi a helyzet a következő évre előre kiszámlázott és kifizetett helyiségbérleti díjjal, folyóirat előfizetéssel? Az is igénybe vett szolgáltatás. Az is idei költség? Ne már...
De mindegy, nem ez az egyetlen ilyen "rémhír" az Adózónán.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Adott előlegre kapott számla helyessége

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Szabályzatok

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel
2019 március
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X