adozona.hu
Következmények, ha bankkártyás fizetésnél hiányzik a számla
//adozona.hu/szamvitel/Bankkartyas_fizetesnel_hianyzo_szamla_kovet_F1TZNQ
Következmények, ha bankkártyás fizetésnél hiányzik a számla
Tetszik
Céges bankkártyás fizetésnél gyakori, hogy a banki kivonaton szereplő tételről hiányzik a számla. Mi a teendő ilyenkor? – kérdezte olvasónk. Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
A kérdés részletesen így szólt: Ügyfelem könyvelése során többször előfordul, hogy a banki kivonaton bankkártyás fizetésként megjelenő tételhez hiányzik a számla. A cég szálláshelyet üzemeltet, ahol reggeliztetés is folyik, nagyon sok kis összegű számla van élelmiszerről – jellemzően ezek hiányoznak vagy kisebb üzemanyagszámlák. Mi a teendő ezekkel a tételekkel? Könyvelhetem-e bruttó módon költségként, ha igen, növeli-e az adóalapot (a kiva alanya a cég)? Vagy más módon kell kezelni
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
A magyar szabályok különösen formalizáltak, és a bizonylatokkal kapcsolatban szigorúak egyes más országoktól eltérően.
A számviteli törvény 165. §-a tartalmazza a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem alapvető követelményeit. Az (1) bekezdés alapján minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A (3) bekezdés a) pontja alapján a bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg a könyvekben rögzíteni kell. Mivel a bankkártya készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, a bankkártyával történő fizetés bizonylatolásánál, könyvviteli nyilvántartásokban való rögzítésénél a készpénzforgalomra vonatkozó előírásokat kell szem előtt tartani.
A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem alapvető követelménye, hogy a könyvviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, vagy amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak.
A bankkártya használója csak akkor fizethet a bankkártyával, ha az eladó, a szolgáltatás nyújtója teljesített, és a megfelelő bizonylatot a bankkártya használójának átadta. Ha a bankkártya használója az eladó, a szolgáltatást nyújtó dokumentumai nélkül rendezi tartozását, akkor viselnie kell annak a következményeit. Ha nincsenek számlák, akkor nincs például reprezentációs költség sem. Van viszont a munkavállalókkal szemben követelés, amelyet úgy lehet megszüntetni, ha annak összegét a munkavállaló befizeti (T 381 – K 351), vagy a munkáltató "elengedi". Az elengedett összeget, ha az érintett munkavállaló még munkaviszonyban van, munkabérként kell elszámolni, annak az adókövetkezményeivel.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (4)
A nyugta alapján minden elszámolható (az áfa nem lesz levonható). Hozzon nyugtát. Legalább fotózza le.
Ennyi.
Tisztelt Hozzászólók!
Különböző jogszabályok is utalnak a „hétköznapi” forgalomban használt bankkártyára (hitelintézeti törvény, számviteli törvény, stb.), mint technikai eszközre. A hitelintézeti törvény fogalma szerint - amelyre az sztv. is utal - „készpénz-helyettesítő fizetési eszköz:a csekk, az elektronikus pénz, valamint a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél közötti keretszerződésben meghatározott olyan személyre szabott dolog vagy eljárás, amely lehetővé teszi az ügyfél számára a fizetési megbízás megtételét” (pl. ilyen a bankkártya). A számviteli törvény 37. § szerint: „A pénzeszközök a készpénzt, az elektronikus pénzt és a csekkeket, továbbá a bankbetéteket foglalják magukban.”
Természetesen a könyvelés technikája az egyes eszközöket a természetüknek megfelelően kezeli, s így a kérdésben leírtaknak megfelelően, ha az tapasztalható, hogy a bankkártya használat nyomán a bankszámlán csökkent az egyenleg összege, akkor a könyvelés a következő lehet: egyéb követelés keletkezik a bankkártya használójával szemben (pl. T 35-36) és a bankszámla értéke pedig csökken (K 38). A pénzeszközök bizonylati rendjét pedig a társaság pénzkezelési szabályzatában külön rögzíti a számviteli törvénynek megfelelve.
Tisztelettel:
SzB
"Mivel a bankkártya készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, a bankkártyával történő fizetés bizonylatolásánál, könyvviteli nyilvántartásokban való rögzítésénél a készpénzforgalomra vonatkozó előírásokat kell szem előtt tartani."... ha jól meggondolom, minden banki pénzmozgás készpénzt helyettesít, akkor miért könyvelünk bankot is... biztosan így szerette volna leírni... ami helyettesíti a készpénzt az nem kp. hanem valami más... vagy?!
"Mivel a bankkártya készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, a bankkártyával történő fizetés bizonylatolásánál, könyvviteli nyilvántartásokban való rögzítésénél a készpénzforgalomra vonatkozó előírásokat kell szem előtt tartani."
Hiába készpénz-helyettesítő, de nem készpénzforgalom, nem lehet a pénztárba könyvelni, a bank meg csak havonta ad kivonatot. Addig pedig sokszor azt sem lehet tudni, hogy az ügyvezető a céges vagy a privát kártyájával fizetett-e.
A bankkártya polgári jogilag készpénz, de számvitelileg nem az, ez minden minden könyvelőnek világos.
A számla nélküli tételeket én bevételeztetem a pénztárba, ez a legolcsóbb megoldás.