hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Állattenyésztési számvitellel bajlódik? Válaszok fogós kérdésekre

  • adozona.hu

Az állattenyésztési ágazat könyvviteli elszámolása összetett, speciális feladat – számos esetben a számviteli ismereteken túl egyéb szakmai (például agrármérnöki) ismeretek is szükségesek. Az állatállomány változásának könyvelésével kapcsolatos olvasói kérdésre Sinka Júlia, adó- és számviteli tanácsadó szakértőnk válaszolt.

„Van egy bt., ami mezőgazdasággal foglalkozik (növénytermesztéssel és állattenyésztéssel). 1999-ben alakult. 2008-tól újra kell könyvelnem, mert az előző könyvelő semmit nem könyvelt. A növénytermesztéssel tisztában vagyok, az állattenyésztés terén még nem. Szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkoznak. Az ügyvezetőtől kaptam az állományváltozásról egy táblázatot és abból dolgoztam. 5 számlaosztályba könyvelném. 8 anyatehén van, azokat a tenyészállatokhoz soroltam. 151 főkönyvi számla értékcsökkenést már nem számolok rájuk, mert megnéztem, 5-6 év a leírás. 8 bikám van, azokat a hízóállatok közé soroltam, 242 főkönyvi számla. Illetve vettek 2008-ban 3 db borjút és született 6 db saját borjú (növendék állatok). A vásárlást úgy könyveltem, hogy 511, majd átkönyveltem a T241-K 581-re (a 3 darab borjú, 184 kilogramm összesen). A szaporulatot pedig T 241-K581 6 darab borjú, az ügyvezető mondására 25-30 kilogramm és 25 000 Ft/kg. Takarmányt, illetve gyógyszert nem találtam, csak széna, illetve szalmavásárlást. Azt rátettem a 241-es főkönyvi számlára. 2009 év végén a borjúkat át fogom minősíteni hízóállatokká, illetve majd lesz, ami anyatehén lesz. Év végén kell még valamit könyvelni, kiszámítani, illetve mire kell még figyelni értékesítéskor a tenyészállatok, hízóállatok és a növendékállatok esetén?” – áll olvasónk kérdésében.

Az állattenyésztés költségeit – ahogyan a kérdésfeltevő is utal rá – költségnemek szerint az 51-57. számlacsoportokban megnyitott számlákon kell elszámolni. (Így például az állattenyésztés közvetlen önköltségében – anyagköltség – számoljuk el az állatokkal feletetett takarmány költségét is.) Amennyiben a vállalkozás tevékenységének volumene azt indokolja, célszerű a 6-os, 7-es számlaosztály számláinak vezetése is.

A megadott adatokból következtetve a szóban forgó bt. esetében csak a költségnem-számlák alkalmazásával is áttekinthető lehet a cég számviteli rendszere. Az állattenyésztési ágazat könyvviteli elszámolása összetett, speciális feladat, számos esetben a számviteli ismereteken túl, egyéb szakmai (például agrármérnöki) ismeretek is szükségesek, amelyeket a társaság ügyvezetője, az állattenyésztés szakemberei adhatnak át a könyvelőnek.

A kérdező alapvetően helyesen ítéli meg a feladatokat – állapította meg szakértőnk néhány lényeges kiegészítést hozzáfűzve az olvasónk által leírtakhoz.

Általánosságban úgy foglalhatóak össze a lényeges szabályok, hogy a tenyészállatokra a tárgyi eszközökre vonatkozó számviteli előírásokat kell figyelembe venni – így például beszerzésük „beruházás”, amit „aktiválni” kell –, míg a növendék, hízó- és egyéb állatokra a forgóeszközökre, ezen belül is a saját termelésű készletekre irányadó előírásokat kell megfelelően alkalmazni, értékelésük előállítási közvetlen önköltségen történik (utókalkuláció módszerével).

A tenyészállatok értékcsökkenési leírására a kérdésben is vázolt lineáris módszer ajánlott. Az ezzel kapcsolatban lényeges maradványérték sajátos kategória, ugyanis maga a maradványérték is egy élő állatot jelent, amely a bekerülési értékhez viszonyítva jelentős értéket képvisel – azaz szinte kizárt, hogy az nulla legyen. A maradványérték megállapítása az állat hasznos élettartama – erre a kérdésben is hivatkozott, az állat fajtájától függő irányszámokat határoz meg a szakirodalom –, azaz a selejtezése végén várható tömegének és a várható eladási árának a szorzata.

A kérdésben említett bikák hízóállatként való besorolása kapcsán lényeges, hogy abban az esetben, ha a tenyészállatok kategóriájából való átsorolásról (lényegében „selejtezésről”) van szó, akkor az aktuális vágóérték (selejtezéskor mért tényleges élőtömeg szorozva a selejtezéskor érvényes felvásárlási árral) a maradványérték, ezzel kell azt a 242. főkönyvi számlán nyilvántartásba venni.

A kiselejtezett tenyészállat könyv szerinti értéke és a tényleges maradványérték közötti különbözetet el kell számolni. Ha a könyv szerinti maradványérték a nagyobb, akkor terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni (T 8664 – K 158), míg ha a könyv szerinti érték kisebb, és van elszámolt terven felüli értékcsökkenés, visszaírás, annak összegéig (T 158 – K 9664). Az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenést ki kell vezetni (T 158, 159 – K 151). Ugyancsak ki kell vezetni – ha volt – az elszámolt értékhelyesbítést is (T 417 – K 157).

A növendék- és hízóállatokkal kapcsolatosan a számvitelről szóló törvény (Szt.) 28. § (3) bekezdése kimondja, hogy azok tömegük gyarapodásával szolgálják a vállalkozás tevékenységét. A tömeg gyarapodása ebben az esetben a saját termelés elszámolására vonatkozó szabályok szerint (mind a költségelszámolás, mind a saját teljesítmény aktiválása esetében) számolandó el.

Ezzel összefüggésben (is) a 248. Állatok készletérték-különbözete főkönyvi számlát mindenképpen meg kell nyitni, ha a vállalkozásnak növendék, hízó- vagy egyéb állatai vannak. Ugyanis ezeknél az állatcsoportoknál egyedi önköltségen vezetett nyilvántartásra általában nincs lehetőség, így jellemzően csak elszámoló áras nyilvántartás vezethető.

A készletérték-különbözet (KÉK) elszámolása, felosztása kapcsolódik – például – a növendék állatok hízóba állításához, elhullásához vagy értékesítéséhez. A növendékállatok szaporulatának, illetve tömeggyarapodásának elszámolása közvetlen önköltségen T 241 – K 581, illetve elszámolási egységáron T 248 – K 581 és T 241 – K 248.

A növendék, hízó- és egyéb állatok értékesítésének elszámolása – az értékesítés árbevételkénti elszámolása mellett – elszámolási egységáron T 81-84- K 241-243. Tenyészállat értékesítése esetén a nyilvántartásból való kivezetés a selejtezésnél fentebb részletezettek szerint történik.

Év végén a KÉK átvezetése és felosztása, illetve az STKÁV (Saját termelésű készletek állományváltozása) számla zárása is kapcsolódik az egyébként szokásos feladatokhoz. 

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Időszakos orvosi vizsgálatok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink