Rehabilitációs hozzájárulás: mi a helyzet a szövetkezeti tagokkal?

Megosztás Tetszik

Nem kell figyelembe venni a rehabilitációs hozzájárulással összefüggő létszámszámításkor az iskolaszövetkezet, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, valamint a szociális szövetkezet tagjait – hívja fel a figyelmet tájékoztatójában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

A rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség szempontjából nem minősül munkaadónak

– az iskolaszövetkezet a nappali tagozatos tanuló, illetve hallgató tagja,

– a közérdekű nyugdíjas szövetkezet az öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja és

– a szociális szövetkezet a tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végző tagja tekintetében.

A szövetkezetek fent említett formái akkor kötelesek rehabilitációs hozzájárulást fizetni, ha az általuk foglalkoztatottak száma a felsorolt kivételek nélkül is meghaladja a 25 főt.

Az állásfoglalás jogszabályi alapjai

A rehabilitációs hozzájárulásra kötelezett munkaadók körének meghatározásához a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) munkaadó, munkavállaló és munkaviszony fogalmainak együttes alkalmazására van szükség, hiszen ezek a fogalmak egymásra épülnek, csak együtt értelmezhetők. A fizetési kötelezettség megállapításakor nem lehet kizárólag a KSH-útmutatóban megfogalmazott létszámszámítás szabályait alkalmazni.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény (Mmtv.) 23. paragrafusa szerint a munkaadó köteles rehabilitációs hozzájárulást fizetni, ha az általa foglalkoztatottak létszáma meghaladja a 25 főt, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint).

Az Mmtv. 1. paragrafus (2) bekezdésének 7. pontja szerint munkaadó az Flt. 58. paragrafus (5) bekezdésének c) pontja szerinti munkaadó, vagyis az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, valamint természetes személy, aki munkavállalót foglalkoztat, illetve foglalkoztatni kíván. Munkavállaló az, aki munkaviszonyban áll.

Munkaviszony a magyar jog hatálya alá tartozó

– munkaviszony,
– közszolgálati jogviszony,
– állami szolgálati jogviszony,
– kormányzati szolgálati jogviszony,
– közalkalmazotti jogviszony,
– rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony,
– honvédelmi alkalmazotti jogviszony,
– bírói és igazságügyi szolgálati, valamint ügyészségi szolgálati viszony,
– a közfoglalkoztatási jogviszony,
– a biztosított bedolgozói és az – 1994. június 1-jét megelőzően létesített – ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony,
– a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony,
– a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya, ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját és a szociális szövetkezet tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végző tagját,
– a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszony, valamint
– a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonya.

Ezt a szakmai álláspontot az Mmtv. 23. paragrafusa szerinti rehabilitációs hozzájárulás fizetésére vonatkozó szabályok egységes alkalmazására az Emberi Erőforrások Minisztériuma alakította ki.