Nyilvános lesz, amit eddig csak az adóhatóság látott

  • Szabó Rudolf, üzletágvezető, transzferár-szolgáltatások, Niveus

Tovább fokozza a multinacionális vállalatcsoportok adózási átláthatóságát a nyilvános országonkénti jelentéstétel, a Public CbCR bevezetése. A szabályozás révén a nagyvállalatok társaságiadó-pozíciója nemcsak az adóhatóságok, hanem a befektetők, hitelezők, munkavállalók, civilszervezetek, a média és a szélesebb nyilvánosság számára is értelmezhetővé válik.

A Public CbCR-ról szóló (EU) 2021/2101 irányelvet a magyar jogalkotás a számvitelről szóló 2000. évi C. törvénybe implementálta. A szabályozás lényege, hogy a meghatározott méretet elérő vállalatcsoportoknak nyilvánosan közzé kell tenniük, hogy az egyes országokban többek között milyen bevételt, adózás előtti eredményt, tárgyévben fizetendő és fizetett társasági adót, létszámot és felhalmozott eredményt mutatnak ki.

Megjelent a „Kapcsolt vállalkozások, transzferár-szabályozás – változások 2026” című webinárium videófelvétele

 

A kötelezettség alapvetően azokat a multinacionális csoportokat érinti, amelyek konszolidált bevétele két egymást követő üzleti évben meghaladja a 750 millió eurót, vagyis elsősorban a legnagyobb nemzetközi vállalatcsoportokat célozza a szabályozás, amelynek rendelkezései a 2024. június 22-én vagy azt követően kezdődő üzleti évekre alkalmazandók.

ellenőrzés, vizsgálat, nagyító, kapcsolt vállalkozás, transzferár
A különböző országokban kimutatott adózási adatok gyorsan összevethetők lesznek, így az országok közötti adózási eltérések is láthatóvá válhatnak
Forrás: Shutterstock

A hazai szabályozás az érintett magyar anyavállalatoknál 275 milliárd forintos árbevételi küszöböt nevesít, továbbá az éves beszámolóval egyidejű letétbe helyezést és közzétételt ír elő. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a naptári éves társaságok első érintett jelentési időszaka jellemzően a 2025-ös üzleti év lesz, az első közzétételi határidő pedig 2026. május 31. (egyedi beszámoló esetén) vagy 2026. június 30. (konszolidált beszámoló esetén).

CIKKÜNK FOLYTATÁSÁBAN ismertetjük,

  • milyen buktatókra kell felkészülni, s
  • hogyan tudnak eleget tenni kötelezettségüknek az érintett cégek.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Pénztárgép használata

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Kényszertörlési eljárás alatt áfa levonhatósága

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Táppénzelőzmény többes jogviszony megszűnése után

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 május
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Együttműködő partnereink