hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Külföldi egyetemen tanulók: adózási, biztosítási kérdések és válaszok

  • Horváthné Szabó Beáta adószakértő

Egyre több magyar fiatal külföldi oktatási intézményben folytatja a tanulmányait. Az oktatási, illetve a megélhetési költségeket többnyire a szülők finanszírozzák. Ha a szülők anyagi helyzete ezt nem teszi lehetővé, a fiatal hitelt is igényelhet a tandíj befizetéséhez, valamint magyar vagy külföldi társaságnál, illetve a saját vállalkozásánál fennálló jogviszonya, egyéni vállalkozásban folytatott tevékenysége alapján jövedelmet szerezhet, mellyel megteremti a külföldi tartózkodáshoz szükséges forrásokat. Cikkünkben a biztosításra és az adózásra vonatkozó két leggyakrabban felmerülő olvasói kérdést járjuk körbe.

Hol kaphat egészségügyi ellátást a fiatal, ha megbetegszik?

Egy magyar állandó lakóhellyel rendelkező állampolgár külföldi egyetemen folytatott tanulmányai alatt Magyarországon alanyi jogon nem lesz biztosított, ezért fő megközelítés szerint Magyarországon egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére kötelezett, mely alapján idehaza természetbeni egészségügyi ellátásra jogosult.

Abban az esetben, ha az egyetemi hallgató külföldön biztosítottnak minősül, és az adott országgal Magyarországnak van két-, vagy többoldalú tb-megállapodása, akkor ezen egyezmény rendelkezései szerint kell a biztosítási kötelezettséget, valamint az ellátásokra való jogosultságot mérlegelni.

Például, amikor a hallgató valamely EGT-tagországban biztosított lesz a hallgatói jogviszony vagy más munkavégzésre irányuló jogviszonya alapján, akkor alapvetően abban az országban lesz jogosult egészségügyi ellátást igénybe venni. Az EU koordinációs rendelete tiltja a „kettős” biztosítást, ezért ekkor Magyarországon nem lehet egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, hanem a külföldi biztosítást 15 napon belül a lakóhely szerinti kormányhivatalnál, vagy ügyfélkapun keresztül be kell jelenteni. A biztosítási időszakról a külföldi biztosító által kiadott nyomtatványt (például E104/S041), vagy egyéb igazolást szükséges csatolni a biztosítás alátámasztása érdekében.

Amikor a külföldön biztosított egyetemi hallgató ideiglenesen Magyarországon tartózkodik (például nyári szünidőben vagy karácsonykor hazalátogat), és orvosilag szükséges egészségügyi ellátást vesz igénybe, nem használhatja a magyar tajkártyát, hanem a szolgáltatásra a külföldön kiállított Európai Egészségbiztosítási Kártya alapján válik jogosulttá. Tervezett gyógykezelést Magyarországon a külföldi biztosító által kiadott előzetes engedély (S2) alapján lehet igénybe venni.

Abban az esetben, ha a diák olyan országban tanul, ahol nem lesz az állami biztosítás alapján biztosított (ilyen például az Amerikai Egyesült Államok vagy Kanada), akkor Magyarországon egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, annak ellenére, hogy nem, vagy csak ritkán tartózkodik itthon. Ilyen esetben megfontolandó privát egészségbiztosítást is kötni, hiszen a külföldi gyógykezelések ára igen borsos lehet, amit a magyar kötelező társadalombiztosítás kizárólag a magyar belföldi költségmérték erejéig vállal át, azaz csak azt az összeget téríti vissza, amennyibe az adott ellátás egy magyar egészségügyi intézményben került volna.

Melyik országban kell adót fizetni az egyetemi hallgatónak?

Az adókötelezettség kérdésével akkor kell foglalkozni, ha a fiatal adóköteles jövedelemmel rendelkezik, miközben külföldön tanulmányokat folytat. Azonban nem minden jövedelem adóköteles.

Például az ösztöndíj sok esetben mentes az adó alól, de nem árt tudni, mikor, melyik rendelkezést kell figyelembe venni. Az ösztöndíj adózására alapvetően annak az országnak a jogszabályát kell alkalmazni, amelyben a magánszemély adóügyi illetőséggel bír, de ismerni kell az állampolgárság szerinti ország szabályait is. Magyar illetőség esetén a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény, illetve a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásait szabályozó kormányrendelet(ek) alapján a külföldi felsőoktatási intézményben tanuló belföldi hallgató részére folyósított juttatás, nyújtott kedvezmény mentes az adó alól.

Szerencsés az a hallgató, aki valamely alapítványtól részesül cél szerint címzett magánszemélyként ösztöndíjban, mely szintén minősülhet adómentes kifizetésnek.

Azonban találkozhatunk olyan ösztöndíjjal is, melyet nem az egyetem, hanem egy társaság fizet annak érdekében, hogy a hallgató az egyetem elvégzése után nála helyezkedjen el. A köznyelvben ezt a kifizetést is ösztöndíjnak hívjuk, de mivel az szja-törvényben erre vonatkozóan nem található mentesítő rendelkezés, ez a kifizetés egyéb összevonás alá eső jövedelemnek minősül, mely az illetőség országában adózik. Magyar illetőség esetén Magyarországon, míg külföldi illetőségnél külföldön, amennyiben van a külföldi országgal kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezmény.

Adóegyezménnyel lefedett országban a külföldi tartózkodásra tekintettel kapott ösztöndíj az egyezmény alapján is mentesülhet az adó alól.

Ha a magyar illetőségű hallgató a külföldi tartózkodásra tekintettel külföldről kap ösztöndíjat a külföldi oktatási intézményben folytatott tanulmányra, illetve a külföldi kutatóhelyen végzett kutatásra, akkor az az szja-törvény 1. számú mellékletének 4.2 pontja alapján Magyarországon mentes az adó alól. A külföldön kapott ösztöndíj külföldön történő adóztatása azonban már a helyi előírásoktól függ, melyről az egyetem minden bizonnyal tájékoztatja a hallgatót.

Előfordul, hogy az egyetemi hallgató Magyarországon jogviszonnyal rendelkezik, és a munkát távmunkában végzi külföldön. Ilyen esetben fontos körültekintően eljárni, ugyanis mind az adókötelezettség, mind a biztosítással járó kötelezettség átkerülhet a munkavégzés országába. Tehát ilyenkor nem csak a magyar előírásokat, hanem a nemzetközi egyezmények rendelkezéseit és a munkavégzés országában hatályos előírásokat is figyelembe kell venni.

Jellemzően az adóegyezmények 14. vagy 15. cikke alapján kell eldönteni, hogy a tanulmányi idő alatt a munkavállaló részére kifizetett jövedelem (bér és más hasonló térítés) melyik országban adóztatható. Ha a munkavállaló illetősége megváltozik, akkor a jövedelem a munkavégzés helyén adóztatható az első munkanaptól kezdve. Magyar illetőség esetén egy magyar forrású jövedelem után az adóztatás jogát az dönti el, hogy a magánszemély az adott naptári évben hány napot tartózkodik a fogadó országban. Ha a magánszemély a vonatkozó naptári évben/vagy bármilyen 12 hónapos időszakon belül 183 napnál többet tartózkodik a fogadó országban, akkor a jövedelem is ott adóztatható, kivéve, ha a munkát Magyarországon végzi. Ez utóbbi esetben a magyar munkanapokra jutó jövedelem után Magyarországon kell az adót megfizetni.

Külföldi munkáltatóval kötött szerződés alapján, külföldön végzett munka ellenértéke után – egyezményes ország esetén – külföldön kell adót fizetni.

Ha az egyetemi hallgató Magyarországon egyéni vállalkozó, de a tevékenységét külföldön végzi, szintén külföldön kell utána járni, hogy az általa folytatott tevékenység külföldön telephely-kötelezettséget von-e maga után, mert ha igen, akkor a telephelynek betudható nyereség után külföldön keletkezhet adókötelezettsége.

Családi vállalkozásban társas vállalkozóként is részesülhet a hallgató jövedelemben, például amikor vállalkozás fizeti ki a tandíj, a külföldi megélhetés és lakhatás költségét. Ilyen esetben az adókötelezettséget az összes körülmény (illetőség, egyezmény előírása, külföldi helyi szabályok) mérlegelését követően lehet megállapítani.

Az adó mellett fontos figyelmet szentelni a társadalombiztosítási kötelezettségre is. Külföldi jogviszony létesítésekor a magánszemély a helyi előírások szerint lesz biztosított. Ha ezzel párhuzamosan Magyarországon is végez munkát a magánszemély, akkor fontos vizsgálni, hogy az országok közötti társadalombiztosítási megállapodások szerint melyik országban kell a járulékot megfizetni.

Magyar jogviszony alapján külföldön végzett tevékenység esetén a magánszemély abban az esetben maradhat a magyar társadalombiztosítás hatálya alatt, ha rendelkezik a magyar hatóság által kiadott A1-es igazolással. Mivel ilyen esetben kiküldetés feltételei nem teljesülnek, EGT-tagországban tanuló, és ott munkát végző személy esetében a koordinációs rendelet párhuzamos munkavégzésre vonatkozó előírását, vagy a méltányosságról szóló rendelkezését kell áttanulmányozni. Magyar biztosítás fennmaradásakor az EU tagországaiban a Magyarországon kiállított Európai Egészségbiztosítási Kártya alapján részesülhet a hallgató orvosilag szükséges ellátásban.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Pénzforgalmi elszámolás uniós számla

Nagy Norbert

adószakértő

Le nem vonható áfa könyvelése

Nagy Norbert

adószakértő

Termékimportáfa

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 június
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Együttműködő partnereink