Jaj az offshore-lovagoknak! Nem bújhatnak céges bankszámlák mögé

Megosztás Tetszik

Megszűnik az offshore-cégek mögött rejtőzködőket védő háló: 2017-től már a társaságok bankszámlái mögött álló magánszemély tulajdonosok adatait is ki kell szolgáltatni az adóhatóságoknak – így módosult az EU megtakarítási irányelve.

Az EU megtakarítási irányelve hosszú évek óta automatikus információcserét ír elő a tagállamoknak, amely alapján az adóhatóságok hozzájuthatnak állampolgáraik más tagállamokban fenntartott bankszámlaadataihoz. Az irányelv azonban csak a magánszemélyek nevén lévő bankszámlákra terjed ki, így alkalmazását könnyű volt kikerülni egy cég – tipikusan offshore cég – közbeiktatásával.

A napokban elfogadott módosítás alapján 2017-től megszűnik ez a kiskapu: a tagállami pénzintézetek kötelesek lesznek az offshore-cégek bankszámlái mögötti magánszemély tulajdonosokat is azonosítani, és a róluk begyűjtött információt a hazai adóhatóságaiknak megküldeni. Ez lényegesen szűkíteni fogja a vagyonok eltitkolásának lehetőségét – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

A megtakarítási irányelvet 2003-ban fogadták el, és 2005 óta alkalmazzák kettős céllal: egyrészről azért, hogy az uniós állampolgárok más tagállamban fenntartott bankszámláin fizetett kamatok ne kerülhessék el az adózást a számlatulajdonos illetékessége szerinti országban. Ennek érdekében – általános szabályként – automatikus információcserét ír elő a tagállamok adóhatóságai között. Így az unióban működő bankok a náluk elhelyezett betéteken fizetett kamatokról betétesenként évente adatot szolgáltatnak országuk adóhatóságának, amely ezeket az információkat továbbítja a számlatulajdonosok illetékességi helye szerinti országok adóhatóságai felé.

Másrészről azonban az információcserének a kamatadóztatásnál is fontosabb következménye az, hogy az adóhatóságok tudomást szerezhetnek az adófizetőik által külföldön fenntartott bankszámlákról, és így vizsgálhatják, hogy az azokon elhelyezett pénzösszegek milyen jövedelemből származnak, illetve megfizették-e az adókat utánuk.

Az irányelv alkalmazása az évek során több gyakorlati problémát és hiányosságot vetett fel. Nem minden tagállam vesz részt az automatikus információcserében. Ausztria és Luxemburg az irányelv elfogadásakor, 2003-ban átmeneti mentességet harcolt ki magának az adatszolgáltatási kötelezettség alól, ugyanakkor 35 százalékos kamatadót von le a betétek után fizetett kamatból. A magas adó még mindig sokkal vonzóbb az adóelkerülők számára, mint a be nem vallott jövedelmek utáni adó és büntetések megfizetése.

Így Ausztria és Luxemburg az adóelkerülők unión belüli mentsvára lett. A tagállamok egyre fokozódó nyomására Luxemburg már korábban vállalta, hogy 2015. januártól áttér az automatikus információszolgáltatásra. Ausztria azonban az irányelv mostani módosításáig kitartóan ellenállt ennek a nyomásnak.

Gondot jelent azonban az is, hogy az irányelv hatálya csak magánszemély bankszámla-tulajdonosokra terjed ki, ezért meglehetősen könnyű megkerülni. Ha ugyanis a magánszemély helyett egy, a tulajdonában lévő cég nyit bankszámlát, úgy arra az információcsere nem érvényes – ecseteli Csővári István, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje. Az ilyen cégek rendszerint EU-n kívüli adóparadicsomokban létrehozott offshore-társaságok, amelyek a bankszámlán elhelyezett pénz után nem adóznak, és amelyek tulajdonosi szerkezete nehezen felderíthető - tette hozzá a szakértő.

A kiskapu hamarosan bezárul

Luxemburg és Ausztria hosszú ideig ellenállt az irányelv változtatásának. Az egyre erősödő politikai nyomás, az adóelkerülés visszaszorítását követelő közhangulat és az automatikus információcsere elterjedése miatt azonban 2014 első negyedévében sikerült elfogadtatni az Irányelv módosításait.

Ennek értelmében 2017. január 1-jétől az EU-tagállamok állampolgárai akkor sem bújhatnak el hazai adóhatóságuk elől, ha elrejteni kívánt megtakarításaikat nem saját, hanem offshore-társaságaik bankszámláján tartják. Az új rendelkezések előírják, hogy a bankok kötelesek lesznek beazonosítani az offshore-cégek által fenntartott bankszámláknál a cégek mögött lévő tényleges tulajdonosokat.

Ez nem jelent újabb adminisztrációs terhet számukra, mert ez az információ az esetek nagy részében már rendelkezésükre áll, hiszen a pénzmosás elleni EU-szabályok már évek óta megkövetelik a tényleges tulajdonosokra kiterjedő ügyfél-azonosítást.

Ezt az információt a bankoknak most már az adóhatóságuk felé is továbbítaniuk kell, amely ezeket az érintett cégtulajdonosok adóhatóságai részére fogja megküldeni. A módosított irányelv egy listát is tartalmaz azokról az offshore cégekről – országonként felsorolva a releváns társasági formákat –, amelyek esetében a tényleges tulajdonost ekként be kell majd azonosítaniuk, illetve a cégükről információt szolgáltatniuk. Hasonló lista tartalmazza azokat az EU-tagállamokban alapítható speciális szervezeteket és intézményeket, amelyek esetében szintén a tényleges tulajdonost kell figyelembe venni az adatszolgáltatás érdekében.

Az egyelőre bizonytalan, hogy az EU miként, és mikor fogja a szigorításokat kiterjeszteni azokra az EU-n kívüli államokra, amelyek eddig is csatlakoztak már a megtakarítási irányelvhez az unióval kötött kétoldalú egyezmények útján.

Nem kétséges viszont, hogy mindent meg fognak tenni ezen kiskapuk megszüntetése érdekében. Célszerű lesz idejében felkészülni a változásokra, amelyek adott esetben az offshore társaságok igénybe vételével működtetett konstrukciók felszámolásához vagy a cégek továbbvándorlásához vezethetnek – véli Csővári István.

A módosításokat 2016. januárig kell a tagállami jogokba átültetni, de azok csak 2017. január 1-jével lépnek hatályba.