Csekély összegű támogatás: nehézségek a de minimis értelmezésében, alkalmazásában

Megosztás Tetszik

Az adórendszeren belüli (közvetett) csekély összegű támogatások ellenőrzési tapasztalatairól tett közzé összefoglalót honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Az adóhatóság a személyi jövedelemadó, illetve a társasági adó hatálya alá tartozó adózók által 2019-ben benyújtott adóbevallásokban bevallott, adórendszeren belüli (közvetett) csekély összegű de minimis támogatások igénybevétele jogosságának vizsgálatakor azt tapasztalta, hogy az adózók a főbb szabályokkal tisztában vannak, ugyanakkor a hibásan kitöltött bevallások mellett előfordult a de minimis fogalmak nem megfelelő értelmezése, illetve alkalmazása is.

A de minimis támogatás olyan adórendszeren belüli (közvetett) vagy adórendszeren kívüli (közvetlen) csekély összegű támogatás, amit egy vállalkozás egy meghatározott időszakon belül, maximált összegben kaphat az államtól.

Az Európai Unió (EU) Bizottsága rendeletekben határozza meg a tagállamok által nyújtható csekély összegű támogatásokra vonatkozó szabályokat, azért, hogy ezek az állami támogatások a lehető legkisebb mértékben torzítsák a tagállamok közötti kereskedelmet, versenyt.

A tagállamoknak nem kell előzetesen bejelenteniük a csekély összegű támogatások nyújtását az EU Bizottságának, azonban azoknak meg kell felelniük a hatályos de minimis rendeleteknek.

Ezen kívül a Bizottság csoportmentességi rendeleteket is alkot, melyekben egyes beruházási, regionális, környezetvédelmi, képzési, foglalkoztatási és kutatás-fejlesztési állami támogatásokat mentesít a bejelentési kötelezettség alól, ha azok megfelelnek a feltételeknek.

I. A bevallások nem megfelelő kitöltésének esetei

1.) Adatszolgáltatás a bevallásban

Az adózók a nekik odaítélt, adórendszeren kívüli (közvetlen) támogatások összegéről és azok időpontjáról bevallásaikban szolgáltatnak adatot:

    – a személyijövedelemadó-bevallásban

• a mezőgazdasági őstermelők a 12-03-as lapon,
• az egyéni vállalkozók a 13-08-as lapon,

    – a társaságiadó-bevallásban (’29 jelű bevallás) pedig a 02-AKTAM lapon.

Az egyik tipikus hiba az volt, hogy az adózók egy odaítélt támogatást több adóévben is feltüntettek az adatszolgáltatásukban. Egy támogatási dokumentum alapján egy adóév adóbevallásban kell csak adatot szolgáltatni.

2.) A de minimis támogatás azonosítása

A személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó adózóknál volt tipikus hiba, hogy vagy olyan támogatási összegeket írtak a bevallásba, amelyek nem de minimis támogatások (például egységes területalapú támogatás, zöldítési támogatás), vagy egyáltalán nem írták be az odaítélt a mezőgazdasági de minimis támogatás összegét.

Fontos, hogy a bevallást az adórendszeren kívüli (közvetlen) de minimis támogatás odaítélésének dokumentuma (támogató okirat, szerződés, megállapodás) alapján kell kitölteni. E dokumentumban a támogatást nyújtó szervezet minden esetben feltünteti, hogy a támogatás de minimis támogatásnak minősül-e. Kizárólag a de minimis támogatásnak minősített közvetlen támogatásokról kell az adózóknak adatot szolgáltatni vagy a személyijövedelemadó-vagy a társaságiadó-bevallásban.

II. Az állami támogatásokra vonatkozó fogalmak nem megfelelő értelmezéséből eredő hibák

1.) A támogatásösszeg átváltása euróra

A közösségi szabályok alapján euróban odaítélt de minimis támogatások összegének kiszámítását euróban kell elvégezni.

Az átváltáskor alkalmazandó árfolyam

• az adórendszeren kívüli (közvetlen), támogatásoknál a támogató okirat keltét megelőző hónap utolsó napján;
• az adórendszeren belüli (közvetett) támogatásoknál pedig az adott adóév utolsó napján (és nem az adóbevallás benyújtásának napján)

hatályos, Magyar Nemzeti Bank (MNB) által két tizedes jegy pontossággal meghatározott árfolyam.

Az adórendszeren kívüli (közvetlen) de minimis támogatásnál például a 2019. december 12-én kelt támogató okiratban (szerződésben) szereplő, forintban megnevezett támogatás összegét az MNB 2019. november 30-ai deviza-középárfolyama szerint kell euróra átváltani.

Az adórendszeren belüli (közvetett) de minimis támogatásnál például az adózó a 2018. december 31-én lezárt adóévéről 2019. május 25-én nyújtotta be a társaságiadó-bevallását, melyben de minimis támogatásként feltüntette a kkv-k beruházási adóalap-kedvezményét. Az adóalap-kedvezmény euróban kifejezett támogatástartalmát a 2018. december 31-ei MNB deviza-középárfolyama alapján kell meghatározni.

2.) De minimis vagy csoportmentesség?

A kkv-k – bizonyos feltételekkel – a beruházáshoz kapcsolódó egyes adórendszeren belüli (közvetett) támogatásokat nem de minimisként, hanem az általános (GBER) vagy a mezőgazdasági (ABER) csoportmentességi rendeletben foglaltak szerint is igénybe vehetik. Mind a társaságiadó-bevallás, mind a személyijövedelemadó-bevallás kitöltési útmutatója felhívja a figyelmet erre a választási lehetőségekre.

Ennek a választásnak azért van jelentősége, mert az így igénybe vett támogatás összegét nem kell összeszámítani a de minimis rendeletben meghatározottak szerint, azonban a támogatási intenzitások területi mértékére mindenkor figyelemmel kell lenni.

A NAV tájékoztatójában példákkal szemlélteti a de minimis,illetve a csoportmentesség közötti különbséget, valamint a foglalkoztatási kedvezmény, a kisvállalkozások kamatkedvezményének igénybevételére, továbbá a de minimis összeghatárra és az időszak számítására vonatkozó szabályokat.