További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Sorsdöntő nap Brüsszelben: akár egy év halasztást kaphatnak a britek

  • MTI

Nagy többséggel jóváhagyta ma este a londoni alsóház, hogy Theresa May miniszterelnök az Európai Unió szerdai csúcsértekezletén kezdeményezze a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) további halasztását. A kormányzati indítványra 440, ellene 110 képviselő voksolt. May múlt pénteken a Brexit legfeljebb június 30-áig terjedő halasztását kérte Donald Tuskhoz, az Európai Tanács elnökéhez intézett levelében. Tusk szerint viszont a legfeljebb egy évig tartó, rugalmas határidejű Brexit-halasztás jobb kompromisszum lenne.

A londoni alsóház elé a kormány terjesztette be a halasztási kérelem jóváhagyásáról szóló indítványt. A képviselők azonban már előző este törvénybe iktatták azt az ellenzéki beterjesztést, amely egyenesen kötelezi Theresa Mayt a Brexit-határidő további hosszabbításának kezdeményezésére, elkerülendő a megállapodás nélküli kilépést az EU-ból.

Ezt az indítványt az alsóház múlt szerdán minimális többséggel, 313:312 arányban fogadta el.

A törvényjavaslat – amelyet Yvette Cooper, az ellenzéki Munkáspárt egyik befolyásos képviselője, az alsóház belügyi bizottságának elnöke terjesztett elő – az elmúlt egy hétben megjárta a felső kamarát, a Lordok Házát is, és hétfő este került vissza az alsóházba, ahol a képviselők véglegesítették.

A parlamenti döntés az uralkodói ellenjegyzéssel kedden törvényerőre emelkedett. Így azonban a brit parlamenti eljárásjogi törvény alapján szükségessé vált egy megerősítő szavazás is, ezúttal a kormány indítványára, és kedd este ezt az indítványt hagyta jóvá jelentős többséggel az alsóház.

Az Európai Unió szerdán soron kívüli csúcsértekezletet tart, amelyen Theresa May miniszterelnöknek ismertetnie kell London indokait a Brexit további halasztására.

A jelenlegi jogi alaphelyzet az, hogy ha May indokait az EU-csúcs szerdán elutasítja, akkor az Egyesült Királyság pénteken megállapodás nélkül, szabályozatlan módon távozik az Európai Unióból.

A halasztáshoz az unióban maradó 27 tagország egyhangú beleegyezése szükséges.

Politikai elemzők gyakorlatilag teljesen valószínűtlennek tartják, hogy az EU megtagadná a Brexit-határidő halasztását, és így azt is, hogy a brit EU-tagság pénteken megállapodás nélkül megszűnne.

Ma estig csaknem 6,1 millióan írták alá a brit kormány és a parlament hivatalos petíciós honlapján március végén megjelent felhívást, amely követeli, hogy a kormány vonja vissza a Brexit-folyamat elindításról hozott döntést, és az Egyesült Királyság maradjon az Európai Unió tagja. A brit kormány azonban többször is leszögezte, hogy erre nem hajlandó.

A brit EU-tagság az eredeti menetrend szerint március 29-én szűnt volna meg, de a többi uniós tagállam a múlt havi EU-csúcson egy halasztást már jóváhagyott a brit kormánynak. Ez május 22-ig tartott volna, abban az esetben, ha a londoni alsóház múlt péntekig elfogadta volna a Brexit-megállapodást.

Az alsóház azonban éppen aznap – az eredeti kilépési határidő lejárati napján – vetette el harmadszor is az egyezményt, és ezután életbe lépett a márciusi EU-csúcson erre az esetre előre megállapított új, április 12-ei határidő, amely jogilag továbbra is érvényes. Ennek további halasztását kéri a szerdai EU-csúcson a brit kormányfő.

Akár egyéves haladékot is kaphatnak a britek

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a tagállami vezetőknek küldött meghívólevelében azt kezdeményezi, hogy rugalmas, de legfeljebb egy évig tartó halasztás lehetőségét is vitassák meg a szerdai rendkívüli Brexit-ügyi csúcstalálkozón. Az alternatív javaslat maximum egyéves hosszabbítást tenne lehetővé, mivel az Európai Uniónak akkor egyhangúlag döntenie kell majd bizonyos kulcsfontosságú ügyekben.

A rugalmas halasztás azt jelentené, hogy ha a londoni parlament időközben megszavazza a kiválás feltételeit rögzítő, már többször elutasított szerződést, akkor a szigetország tagsága automatikusan megszűnik még a határidő előtt. Így elkerülhető lenne, hogy néhány hetente újabb és újabb csúcstalálkozót hívjanak össze.

Theresa May brit kormányfő a múlt héten június 30-áig terjedő hosszabbítást kért, Tusk szerint azonban a londoni alsóházi megosztottság miatt nem valószínű, hogy a megállapodás eddig ratifikálható lenne, vagyis ennek megadása csak újabb válságtanácskozásokat és rövid kiterjesztéseket eredményezne.

A hosszú halasztás nagyobb bizonyosságot és kiszámíthatóságot jelentene, további bénultság esetén pedig teret adna Londonnak a Brexit-stratégiája újragondolására - mutatott rá az uniós állam- illetve kormányfőket tömörítő tanács elnöke.

Mint írta, egyes tagországok aggályaikat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Királyság tagsága kockázatokat jelenthetne az EU működése szempontjából, a brit kormánynak ezért garantálnia kellene a "jóhiszemű együttműködést", emellett azonban észben kell tartani, hogy távozásáig a szigetország teljes jogú tagnak számít.

Levelében Tusk kiemelte, hogy a közösségi jog értelmében a brit kormány bármikor visszavonhatja egyoldalúan a kilépésről szóló döntését.

"Bármi is lesz, a legnagyobb tisztelettel kell bánnunk az Egyesült Királysággal, mivel barátok és szoros partnerek kívánunk maradni, és még a jövőbeli viszonyról is megállapodásra kell jutnunk. Fontos, hogy egyik fél se érezze magát megalázva ezen bonyolult eljárás bármely szakaszában" – fogalmazott.

Mit szólnak ehhez a tagállamok?

Brüsszeli diplomaták szerint bizonyos feltételek mellett az Európai Unió készen áll további halasztást biztosítani az Egyesült Királyságnak a kiválás (Brexit) határidejére, a Donald Tusk által javasolt, 12 hónapos rugalmas halasztásról nem lesz egyetértés a huszonhetek között, mivel több tagállam, például Franciaország ezt túl hosszúnak tartja.

A szerdai rendkívüli Brexit-ügyi EU-csúcstalálkozó zárónyilatkozatának tervezete szerint a hosszabbításnak feltétele, hogy a szigetország részt vegyen a május végi európai parlamenti választásokon, amennyiben a londoni parlament addig sem hagyja jóvá a kiválás feltételeit rögzítő szerződést.

Ha ez nem sikerül, és a választásokon sem vesz részt az Egyesült Királyság, akkor június 1-jén automatikusan megszűnne a brit EU-tagság. Sikeres kölcsönös ratifikáció esetén viszont azonnal megtörténhetne a kilépés, a megszabott, de egyelőre nem tisztázott határidő előtt - ismertették a névtelenséget kérő tisztségviselők a bennmaradó tagállamok képviselőinek kedd esti előkészítő ülésén elfogadott dokumentumot.

Emellett Londonnak vállalnia kellene, hogy ezen időszakban tartózkodik minden olyan lépéstől, amely ártana az Európai Unió érdekeinek.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Regisztrációs adó könyvelése

Pölöskei Pálné

adószakértő

Engedményezés

Pölöskei Pálné

adószakértő

Munkásszállás idegenforgalmi adó

Pölöskei Pálné

adószakértő

2019 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X