Részmunkaidős foglalkoztatás – munkajogi előírások és sajátosságok

Megosztás Tetszik

A törvényben meghatározott esetben a munkáltató a munkavállaló kérelmére köteles biztosítani a részmunkaidőben történő foglalkoztatást, más esetekben pedig a munkáltatónak kell tájékoztatnia a munkavállalót a részmunkaidő lehetőségéről. A napi munkaidő tartamában való megállapodás során a feleket semmi sem korlátozza, annak mértéke például akár havi egy óra is lehet. A szabadság kiadása is felvet néhány kérdést. Cikkünkben a témával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.

Napi munkaidő típusai

Az általános teljes napi munkaidő mértéke 8 óra. Ehhez képest a felek megállapodhatnak hosszabb, legfeljebb 12 óra mértékű napi teljes munkaidőben is, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el, vagy a munkáltató hozzátartozója, vagy a gazdasági társaság munkáltató olyan tagjának hozzátartozója, amely tag a társaságra vonatkozó döntések meghozatala során a szavazatok több mint huszonöt százalékával rendelkezik. A hosszabb teljes napi munkaidőre a munkavállalónak ugyanannyi munkabér jár, mint az általános teljes napi munkaidőben dolgozó munkavállalónak, függetlenül attól, hogy a munkaidő mértéke eltérő.

A harmadik típus a rövidebb teljes napi munkaidő. A felek megállapodása mellett munkaviszonyra vonatkozó szabály is megállapíthat az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőt; ennek minimális mértéke kifejezetten nincs megadva. A rövidebb teljes napi munkaidőre a munkavállalónak ugyanannyi – az egyenlő bér elve szerinti – munkabér jár, mint az általános teljes napi munkaidőben dolgozó munkavállalónak, függetlenül attól, hogy a munkaidő mértéke eltérő.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megismerheti a napi munkaidő negyedik típusán túl

• a munkáltató kötelezettségeit és lehetőségeit,
• a munkajogi sajátosságokat, továbbá azt, hogy
• mire figyeljen a munkáltató a szabadság kiadása során

részmunkaidős foglalkoztatás esetén.