Nyugdíj előtt álló egészségügyileg alkalmatlan munkavállaló: ki mondjon fel?

Megosztás Tetszik

Egyik munkavállalónk, aki már 40 éve vegyésztechnikusként dolgozik a laborban a cégnél, és még három éve van az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig, beteg lett. Már nem fogja megkapni az orvosi alkalmasságit, mert az orvos alkalmatlannak találja a munkakör ellátására (Parkinson-kórja van, a bal keze reszket, nem bír állni stb.). A munkavállaló nem akar felmondani, ezt el is mondta, de hamarosan kimeríti az egy év táppénzét is. Dolgozni nem tud, új munkakört sem tudunk ez alapján adni neki a szakképesítésének megfelelően. Mi tehet ilyen esetben a munkáltató, ha nem akar felmondani, mert 9 hónap végkielégítést kell neki kifizetni? Beperelhet-e a dolgozó, ha nem mondunk neki fel, de dolgozni sem tud? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Abból a szabályból kell kiindulni, miszerint a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól keresőképtelensége időtartamára, vagy egyébként munkaköre ellátására egészségi okból való alkalmatlansága esetén annak időtartamára [Mt. 55.§ (1) bekezdés a) pontja]. Eszerint tehát a munkáltatót nem terheli foglalkoztatási kötelezettség, ha a munkavállaló a munkaszerződés szerinti munkakörének betöltésére alkalmatlan. Ahogyan a kérdésében is utalt rá, ezt foglalkozás-egészségügyi szakorvosnak kell megállapítania.

A törvény vonatkozó 146–147. §-ából következően egészségügyi alkalmatlanság esetén munkavégzés hiányában nem jár távolléti díj a munkavállaló részére, ugyanakkor alapbére sem illeti meg. Sőt, súlyos következmény, hogy a munkavállaló egészségügyi alkalmatlanságának megállapítását követően a biztosítási jogviszonya szünetel, ezért gondoskodnia kell az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetéséről.

A munkáltató pedig nem köteles felmondással élni. Akadálya ugyan nincs, ahogyan annak sem, hogy javaslatot tegyen a munkaszerződés módosítására, felajánlva a munkavállaló számára egy olyan munkakört, mely megfelel az egészségi állapotának. Ilyen kötelezettsége azonban nincs, kivéve, ha a rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló munkaviszonyát a munkavállaló egészségi okkal összefüggő képességével indokolt felmondással kívánná megszüntetni. Ebből következően, ha a munkaadó felmondást nem kíván közölni, állásfelajánlási kötelezettsége sincs. Végső soron tehát a munkáltatót semmiféle fizetési kötelezettség nem terheli, de felmondás hiányában végkielégítést és felmondási időre járó távolléti díjat sem kell fizetnie.

Maga a munkavállaló is élhet felmondási jogával, de ebben az esetben nem lesz jogosult felmentési időre és végkielégítésre sem. A munkáltató, ha nem akar lépni, hosszú évekig fenn tudja tartani ezen helyzetet, egészen addig, míg a munkavállaló fel nem adja és nem közöl felmondást.

További lehetőség a helyzet megoldására a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése.

A jelenleg hatályos jogszabályok szerint tehát nem lenne eredményes a munkavállaló által kezdeményezett peres eljárás.