Húsvéti munkavégzés és annak díjazása: ezekre figyeljen!

Megosztás Tetszik

Nyakunkon a húsvét, így érdemes áttekinteni, hogy milyen munka- és pihenőidő, valamint bérezési szabályok alkalmazandók az érintett napokon. Nézzük, hogyan kell értelmezni a munka törvénykönyve idevágó rendelkezéseit!

Ők dolgozhatnak nagypénteken, húsvétvasárnap és -hétfőn

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 102. §-a meghatározza, hogy mely napokat kell munkaszüneti napnak tekinteni. Munkaszüneti napnak minősül január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26. napjai. Húsvétvasárnap nem került nevesítésre, de a törvény erre nézve is tartalmaz rendelkezést. A munkaszüneti napra vonatkozó beosztási szabályokat kell ugyanis megfelelően alkalmazni, ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, továbbá a húsvét- és a pünkösdvasárnap tekintetében.

Az Mt.-ben meghatározott munkaszüneti napra rendes munkaidő akkor osztható be, ha a munkavállaló foglalkoztatása a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, az idényjellegű, a megszakítás nélküli, társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén, illetve külföldön történő munkavégzés során történik. A munkáltató vagy a munkakör pedig akkor minősül munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény (például étterem) alapján, vagy baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása (például mentő), továbbá a vagyonvédelem érdekében (például biztonsági őr) kerül sor.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja mikor rendelhető el a munkavállónakrendkívüli munkaidő, illetve milyen esetekben jár bérpótlék és távolléti díj!