Amit az ingyenes munkavégzésről és az egyszerűsített foglalkoztatásról tudni kell

Megosztás Tetszik

Mik az ingyenes munka, illetve az ingyenes megbízás ismérvei? Egyszerűsített foglalkoztatás esetében mennyi a létszámkorlát, milyen kötelezettségeknek kell elehet tenni? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: egyik cégem vezetője ismételten visszatér az ingyenes megbízási díjra, valamint egyszerűsített foglalkoztatásra, amit többször végigbeszéltünk, úgy látszik, nem elég meggyőzően (2 fő éves keret). Ingyenes megbízási esetén nem kell az adott napra megbízási szerződést írnunk, illetve nekem nem is kell elküldeniük, mert én nem jelentek ilyet tovább. Jól értelmezem? Egyszerűsített foglalkoztatás (efo) esetén hány fő lehet egy adott hétvégén? Lehet akár 5 fő is? Havi átlagban kell igazodni a létszámhoz (4 fő munkavállaló) rendelt havi 2 fő mennyiséghez? Elképzelhető, hogy 09.18-án XY-t így foglalkoztatnánk. Mit kell addig elvégeznünk? Bejelentés? E-mail? Applikáció?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

1. Akként értelmezem a feltett kérdést, hogy ön tökéletesen tisztában van a megbízás, illetve az ingyenesség feltételeivel, illetve a szabályozás be nem tartásának kockázataival. Mindenesetre leírom a lényeget, hátha talál benne használható információt.

Gyakori eset, hogy egy családtag, barát, ismerős besegít az otthoni munkálatokba vagy a vállalkozásba. Amennyiben erre ellenszolgáltatás nélkül, önkéntesen és alkalomszerűen, kivételesen kerül sor, szívességi (kaláka) munkáról beszélünk, ahol a munkavégzés alapja a jóbaráti vagy családi kötelék.

Amennyiben azonban a munkavégzésre rendszeresen vagy díjazásért cserébe kerül sor, már nem beszélhetünk szívességről, ilyenkor munkaviszony jön létre, annak minden tartalmával, előírásaival együtt, beleértve a járulékfizetési kötelezettséget is. Abból kell kiindulni, ha valaki hosszabb időn át, heteken keresztül, hétköznapokon dolgozik valaki részére, nem életszerű, hogy azt ingyen, szívességből tenné. Az elvégzendő munka sürgőssége, rövid időtartama szintén nem alapozza meg a szívességi munka elfogadását. A szívességi munka és a munkaviszony közötti különbséget kiválóan szemlélteti egy 2010. szeptember havi OMMF hírlevél. Eszerint a kaláka munkák alapvető jellemzői, hogy

• ellenérték nélkül, szívességi alapon, segítségképpen zajlanak, családi köteléken, rokoni, jószomszédi, baráti kapcsolatokon alapulnak;
• az ellátandó feladat folyamatossága, ismétlődő jellege, rendszeressége ezekre a munkavégzésekre nem jellemző, tipikusan egyszeri, alkalmi jellegű, néhány órás munkákról van szó;
• a felek munkaidőt, munkakört nem kötnek ki, a segédkezők bármikor elhagyhatják a helyszínt, pihenhetnek; érkezésük is belátásukra van bízva.

A hírlevél példaként említi kisebb közösségekben, főként mezőgazdasági, alkalmi jellegű idénymunkákat (pl. szüret), a családi házak építése során szükséges segédmunkálatokat, illetve a családi vállalkozás keretében folytatott kereskedelmi tevékenységet. Ezek a munkavégzések általában néhány órát, illetve 1–2 napot (tipikusan szombat–vasárnap) vesznek igénybe.

Hiába állapodnak meg abban a felek, hogy szívességi munkáról van szó, önmagában ez nem elegendő, a jogviszonyt ugyanis a tartalma szerint kell megítélni. Amennyiben az magán hordozza a munkaviszony jellemzőit, rendszeres fizetés ellenében és függőségi viszonyban (utasítás, irányítás mellett) történik, abban az esetben az foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül még akkor is, ha közeli hozzátartozókról van szó. A kérdésnek azért van jelentősége, mert a munkaügyi hatóság jogosult az ellenőrzése során megállapított tényállás alapján a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti jogviszony, valamint a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolat minősítésére. Így hiába állítják azt a felek, hogy az unokatestvér szívességből, ellenérték nélkül segített a boltban, ha a foglalkoztatás körülményei a munkaviszony sajátosságait mutatják. Ebben az esetben a felügyelő munkaviszonnyá minősíti a felek kapcsolatát és ennek megfelelően (feketemunka következményei) folytatja le az eljárást.

A Ptk. 6:280. § lehetővé teszi az ingyenes megbízási szerződés megkötését. Ennek megfelelően ingyenes megbízási szerződés keretében foglalkoztatható például a tag, tulajdonos bejelentési-, illetve járulékfizetési kötelezettség nélkül. Arra kell ügyelni azonban, hogy valóban megbízási jogviszonyról legyen szó, és az nehogy a munkaviszony jegyeit viselje magán.

A megbízási szerződés írásba foglalása nem kötelező, de mindenképpen javasolt.

2. Gyakori probléma, hogy elfelejtik a munkáltatók a kiindulópontot: bár idénymunka esetén nem korlátozott, hogy naponta hány főt alkalmazhatnak, azonban alkalmi munka esetén a törvény létszámkorlátot állít fel. Az egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma – a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hathavi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve – nem haladhatja meg

• az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az 1 főt;
• 1–5 főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a 2 főt;
• 6–20 főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a 4 főt;
• 20-nál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám 20 százalékát, azaz pl. 120 fő munkavállaló esetén a foglalkoztatott alkalmi munkavállalók száma egy naptári napon nem haladhatja meg a 24 főt.

A szabályt ugyanakkor nagyon rugalmasan lehet alkalmazni, ugyanis a napi korlát túlléphető (az éves keret nem). Ezt azt jelenti, hogy az adott munkáltató foglalkoztathat az év minden egyes napján 1–1 főt, vagy akár az év egyetlen napján 365 munkavállalót. Ez a hétvégékre is igaz, azaz nem havonta, hanem egy év vonatkozásában kell vizsgálni a feltétel teljesülését. A tárgyévben fel nem használt létszámkeret azonban a következő naptári évre nem vihető át.

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató köteles az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak bejelenteni az Efo törvény 11. § (2) bekezdése szerinti adatokat. A bejelentésre a munkavégzés megkezdése előtt kell sor kerüljön. Az adatok az alábbiak:
a) a munkavállaló neve,
b) a munkáltató adószáma,
c) a munkavállaló adóazonosító jele és társadalombiztosítási azonosító jele,
d) az egyszerűsített foglalkoztatás jellege,
e) a munkaviszony napjainak száma.

A munkáltató bejelentési kötelezettségét elektronikus azonosítását követő elektronikus kapcsolattartás útján, vagy országos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon teljesíti.

A munkáltató a tárgyhót követő hó 12-éig az egyszerűsítetten foglalkoztatott munkavállaló foglalkoztatásával járó közteherfizetési kötelezettségének tesz eleget. Bevallási kötelezettségét ezen időpontig elektronikusan teljesíti.