adozona.hu
Minden bizalmi vagyonkezelőt ellenőriz a NAV: mik a tipikus hibák, hogyan érdemes felkészülni a vizsgálatra?
//adozona.hu/adozas_rendje/Indul_a_bizalmi_vagyonkezelok_ellenorzes_jo_WRN4XD
Minden bizalmi vagyonkezelőt ellenőriz a NAV: mik a tipikus hibák, hogyan érdemes felkészülni a vizsgálatra?
Napokon belül megkezdődhet a 2023 ősze előtt létrehozott bizalmi vagyonkezelések és vagyonkezelő alapítványok (bvk) adóhatósági átvilágítása. Az első lépés minden struktúránál a jogkövetési vizsgálat, ezt követően azonban – ha a NAV kockázatot lát – adóellenőrzés, egy vitatott struktúra és megállapítás esetén pedig adóper következhet. Hogy egy vagyonkezelés hol áll meg ezen az úton, nagyrészt azon múlik, az érintettek mennyire alaposan készülnek fel az ellenőrzésre – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Az első lépés biztos: a jogkövetési vizsgálat
Ritka, hogy az adóhatóság egy teljes adózói kört kivétel nélkül ellenőrizzen. Most azonban ez fog történni. A jogalkotó kötelezővé tette ugyanis valamennyi vagyonkezelési struktúra átvilágítását – azokét is, amelyek időközben megszűntek – és az úgynevezett első hullámban létrehozott bvk-kkal és alapítványokkal kezdődnek az eljárások. A NAV tájékoztatása szerint több mint ezer struktúra érintett már az első körben.
Az eljárás minden esetben jogkövetési vizsgálattal indul majd. Ennek célja, hogy a hatóság megismerje a vagyonkezelés valós gazdasági tartalmát, és képet kapjon arról, rendeltetésszerűen működik-e a struktúra. Vizsgálni fogja a NAV a jogviszony létrejöttének körülményeit, a szerződés célját és tényleges működését, a számviteli és adózási szabályok betartását, valamint a kedvezményezetteknek teljesített kifizetéseket és azt, hogy mindez megfelelően dokumentált – magyarázza Hosszú Péter, a Jalsovszky ügyvédje.
Az eljárás az elektronikus tárhelyre érkező értesítés átvételével indul, amelyben a NAV rövid – várhatóan háromnapos – határidővel bekéri a szerződést, a vagyonrendelések, kifizetések és értékelések dokumentációját, valamint a kezelt vagyon könyvelését és bevallásait. Ezután a hatóságnak 30 napja lesz, hogy lezárja a vizsgálatot (amely határidő 30 nappal meghosszabbítható). Függően az ellenőrzések megindításának tényleges dátumától, elképzelhető, hogy az első megállapítások a karácsonyfával együtt érkeznek majd. A megállapításokra az adózó 15 napon belül tehet észrevételt.
Önellenőrizni vagy csatába menni?
Ha a megállapítás (és az esetlegesen arra tett adózói észrevétel) alapján a hatóság úgy látja, hogy van keresnivalója, adóellenőrzést indíthat. Fontos tudni, hogy mindaddig, amíg az ellenőrzés el nem indul, az adózónak van lehetősége önellenőrzést benyújtani. Erre a jogkövetési vizsgáltatót követő adóellenőrzés megkezdése után azonban már nincs mód.
A jogkövetési vizsgálat lezárása így egyben döntési pont is. A nyilvánvaló hibákat - egy elmaradt bevallást, egy nem megfelelően adózott kifizetést - érdemes ilyenkor rendezni, hiszen az önellenőrzés lényegesen olcsóbb a hatóság által kiszabott bírságnál. Egy vitatott jogértelmezés esetén azonban az adózónak el kell döntenie, hogy elfogadja-e az adóhatóság álláspontját és önellenőrzést nyújt be, vagy belemegy egy hosszabb, költséges és adott esetben drágább kimenetelű jogvitába.
A várható vitapontok
Tapasztalataink szerint a dokumentáltság hiányán felül két kérdés körül várható a legtöbb jogvita. Az első az osztalékkövetelések vagyonrendelése – mondja Hosszú Péter. Évekig bevett gyakorlat volt, hogy a jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalékot a vagyonrendelő követelésként helyezte bizalmi vagyonkezelésbe. Ezt az eljárást a szakma – sőt korábban maga az adóhatóság is – elfogadta mint adómentes vagyonrendelést.
2025-ben azonban megjelent egy a Pénzügyminisztérium által kibocsátott iránymutatás, amely ezt gyökeresen átértelmezte: eszerint osztalékkövetelés vagyonrendelése esetén a vagyonrendelőnek személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót kell fizetnie. Bár az iránymutatás nem minősül jogszabálynak, de a NAV jelenlegi álláspontja a Pénzügyminisztérium iránymutatását követi az iránymutatását kiadását megelőző időszakra, azaz 2025 előttre visszamenőlegesen is. Ebben a kérdésben előreláthatólag a bíróság mondja majd ki az utolsó szót.
A másik vitapont vélhetően a rendeltetésszerű joggyakorlásnak való megfelelés kérdése lesz. A NAV azt fogja vizsgálni, hogy a vagyonkezelő valós gazdasági, családi célokat szem előtt tartva döntött-e a bvk vagy vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról. Ráadásul a rendeltetésszerű joggyakorlás igazolása a jövő évtől kap egy csavart is. A jelenleg a Parlament előtt álló Art. módosítás ugyanis a bizonyítási terhet is megfordítaná: elég lesz, ha a NAV valószínűsíti, hogy a struktúra elsődleges célja az adóelőny volt, és innentől az adózónak kellene bizonyítania a valós gazdasági okot. Az persze megint egy végső soron a bíróságok előtt landoló értelmezési kérdés lesz, hogy mely struktúrák minősülhetnek rendeltetésszerűnek, valamint egy 2027-től hatályos rendelkezést a NAV alkalmazhat-e majd pl. egy 2022-ben létrejött struktúrára.
Melyek a tipikus hibák?
Vagyonkezelési struktúrák átvilágításában szerzett tapasztalataink alapján a hibák sokesetben meglepően hasonlók. Adózási és számviteli oldalon visszatérő probléma az elmaradt adószám-igénylés, a nem megfelelő könyvelés, az elkülönült bankszámla hiánya, a vagyonrendeléskor alá nem támasztott érték és általánosságban a dokumentáltság hiánya, valamint a kifizetések típushibái és a rendeltetésszerűség kapcsolódó kérdése (például öt éven belüli jelentős tőkekiadás vagy a kedvezményezetteknek nyújtott kölcsön).
Nem ritka az sem, hogy a kezelt vagyon bevallásai elmaradtak, a kedvezményezetti kifizetések vagy például az ingatlan ingyenes használata nem került alátámasztásra . Szintén nem egyedi, hogy a maga a vagyonkezelési szerződés nem lett megfelelően elkészítve, ami kiemelt súllyal bír majd az adóvizsgálat során (például nincs valós gazdasági tartalom vagy koncentrált döntési jogkörök).
A jó hír, hogy ezen hibák többsége még most is orvosolható.
Mit érdemes most tenni?
A felkészülés kiemelt jelentőséggel bír. Minden vagyonkezelés tekintetében indokolt a struktúra előzetes átvilágítása, mert habár a 2023 ősze előtt létrejött vagyonkezelések ellenőrzésével kezd a NAV, idővel minden BVK és alapítvány vizsgálat alá kerül. Sok minden mehetett félre akár alapításkor, akár időközben, ráadásul 2023 előtt sem a vagyonkezelések gyakorlata, sem azok adminisztrációs kérdései nem voltak annyira kifejlettek, mint jelenleg.
Ami a vizsgálatok időzítését illeti, mivel az ellenőrzéshez szükséges dokumentumok és adatok beszerzése és rendezése időbe kerülhet, érdemes a jogszabály adta lehetőségen belül késleltetni az adóhatósági megkeresések átvételét – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky szakértője. Ezzel ugyanis értékes idő nyerhető a felkészülésre és várhatóan nem a karácsonyi asztal mellett kell majd azon morfondírozni, hogy hogyan válaszoljunk a NAV megállapításaira. Lesznek olyan esetek, ahol a vita vállalása megalapozott döntés - ehhez azonban már a jogkövetési vizsgálat első napjától a későbbi bírósági szakaszt is szem előtt tartó stratégiára van szükség.
Hozzászólások (0)