Korlátozhatja-e a munkáltató a munkavállaló véleménynyilvánítási szabadságát?

Megosztás Tetszik

A munkavállalók sokszor teszik közzé a munkáltatóval kapcsolatos véleményüket közösségi oldalakon, de arra is számos példa akad, hogy a kollégát kritizáljuk, esetleg közvetlen felettesünkről írunk nem megfelelő hangnemben. Nemcsak előbbi, hanem utóbbi esetek is alkalmasak a munkáltató jó hírnevének megsértésére. Aggályos lehet az is, amikor a dolgozó, noha nem a munkaviszonnyal kapcsolatos, de tartalmában olyan kifogásolható bejegyzést tesz közzé, amely alkalmas a munkavállalóba vetett bizalom megrendítésére. Ezen esetekben a munkavállaló véleménynyilvánítási szabadsága kerül szembe – többek között – a munkáltató felé tanúsítandó elkötelezettség előírásával. Vajon milyen mértékben korlátozható a véleménynyilvánítási szabadság?

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 8. § (1) bekezdése általános jelleggel tiltja a munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyeztető magatartásokat, a (2) bekezdés pedig a lojalitás kötelezettségét kiterjeszti a munkaidőn kívülre is, mivel tilalmazza az olyan magatartásokat, amelyek közvetlenül és ténylegesen alkalmasak a munkáltató jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére. E körben kiemelt jelentőséggel bír a munkavállaló munkaköre, valamint szervezeti hierarchiában elfoglalt helye is.

A 8. § (3) bekezdése pedig már konkrétan a véleménynyilvánítás jogával kapcsolatban mondja ki azt, hogy az nem gyakorolható a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon.

Egyre gazdagabb bírói gyakorlata van ezen kérdésnek, mely segíthet annak megítélésében, hogy a közösségi oldalon közzétett bejegyzés a véleménynyilvánítás szabadsága alá tartozik-e, vagy amiatt alkalmazhat-e a munkáltató szankciót.

A rendőr tréfája

A Kúria Mfv.10381/2018/4. számú precedensképes határozata alapjául szolgáló tényállás szerint a felperes az alperes Rendészeti Igazgatóság Tevékenységirányítási Központjának (TIK) állományában ügyeletes beosztásban állt hivatásos szolgálati viszonyban. A felperes a február 24-ei szolgálata során észlelte, hogy a monitor több esetben magától kikapcsolt. Bejelentésére a munkáltató informatikai osztályáról az informatikusok a helyszínre érkeztek, majd a monitorokat lecserélték. A monitorok későbbi vizsgálata során kiderült, hogy a menüben a kikapcsolási idő egy órára lett átállítva. A felperes másnap a facebook közösségi oldalán az alábbiakat tette közzé: „... az, hogy múltkor megemlítettem a TIK tanfolyamon, hogy a cégnél olyan informatikusok dolgoznak, akik annyira nem értenek semmihez, hogy a civil munkahelyekre fel sem veszik őket, ezért vannak nálunk. Persze sértődés volt. Egy hete szívatásból a munkahelyen két monitornak a kikapcsolási idejét átállítottam, 10 percre. Persze ment a cirkusz, nálam meg a mosolygás. Kijön a túlfizetett informatikus és megállapította, hogy ezek a monitorok ennyit bírtak és lecserélték őket. Persze ... szakad a röhögéstől”.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből konkrét bírósági döntésekkel szemléltetjük, korlátozhatja-e, szankcionálhatja-e a munkáltató a munkavállaló szabad véleménynyilvánítását.