Szakképzési munkaszerződés saját dolgozóval: mutatjuk, mire kell odafigyelni

Megosztás Tetszik

Számos kérdés érkezik az Adózónához saját dolgozóval létesített szakképzési munkaszerződéssel összefüggésben; cikkünkben áttekintjük az erre vonatkozó – 2023. szeptember 1-jétől hatályos – jogszabályokat.

A szakképzési törvény (2019. évi LXXX.) 90/A szakasza a szakirányú oktatás sajátos esetei között említi meg a szakirányú oktatás saját foglalkoztatónál történő teljesítését. Az említett paragrafus (1) bekezdése értelmében, ha valaki a képzésben a szakmai oktatásban párhuzamosan fennálló, foglalkoztatásra irányuló jogviszonya mellett vesz részt, és e jogviszonyában az őt foglalkoztató tevékenysége kapcsolódik az adott szakma ágazatához, a szakirányú oktatás – a kormánynak e törvény végrehajtására kiadott rendeletében (12/2020. kormányrendelet) meghatározott képzési program alapján – az őt foglalkoztatónál is teljesíthető.

Ebben az esetben a szakirányú oktatás időtartamára a felek – választásuk szerint

a) szakképzési munkaszerződést kötnek, ha annak feltételei egyébként fennállnak, vagy

b) a képzésben részt vevő személy meglévő munkaszerződését, illetve kinevezését módosítják.

A b) pontban említett esetben a képzésben részt vevő személy munkaszerződését, illetve kinevezését úgy kell módosítani, hogy abban – az eredeti munkaköri feladatok ellátása mellett vagy helyett – szerepeltetni kell a szakirányú oktatás teljesítéséhez a munkáltató által biztosított feltételeket. Ha a képzésben részt vevő személy az eredeti munkaköri feladatait is ellátja, a munkaszerződésben meg kell határozni a munkaköri feladatokra és a szakképzésben való részvételre fordítható munkaidő arányát.

Az ekként módosított szerződésre a 83–89. paragrafusait (tehát a szakképzési munkaszerződésre vonatkozó előírásokat) nem kell alkalmazni, és az így módosított munkaszerződés, illetve kinevezés nem minősül szakképzési munkaszerződésnek. A foglalkoztatóra – a kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott eltérésekkel – a duális képzőhelyre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Ez egyben azt is jelenti, hogy ebben az esetben nem jár szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény, a munkabér egésze járulék- és szochoköteles.

Az a) pontban vázolt lehetőség pedig az, hogy a felek szakképzési munkaszerződést létesítenek.

Ez történhet úgy, hogy a teljes munkaidős munkaviszonyt részmunkaidős munkaviszonnyá alakítják, és emellett létesítenek egy ugyancsak részmunkaidős szakképzési munkaszerződést is.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, mi a másik lehetőség, és milyen kikötésekre kell odafigyelni szakképzési munkaszerződés esetén!