hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Pandémiás vészforgatókönyv munkavállalóknak

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő

A koronavírus-fertőzés következtében felmerülő gazdasági problémák számos munkáltatót arra ösztönöznek, hogy csökkentsék költségeiket, így munkaviszonyokat szüntetnek meg, átszerveznek, illetve a munkaszerződések feltételeinek újratárgyalását kezdeményezik. Érdemes áttekinteni, hogy kinek mihez van joga.

A munkaszerződés kizárólag közös megegyezéssel módosítható

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 58. §-a alapján a felek a munkaszerződést közös megegyezéssel, írásban módosíthatják. Ebből következően a munkáltató egyoldalúan sem a munkakört, sem a munkabért, sem pedig a napi munkaidőt nem módosíthatja. Amennyiben mégis ilyen igénnyel lépne fel, ehhez a munkavállaló beleegyezése is szükséges.

Fontos azonban rámutatni arra, hogy amennyiben a munkavállaló a beleegyezését megtagadja, a munkáltató a működését átszervezheti, s ennek következtében a munkavállaló munkaviszonyát felmondással megszüntetheti. Ez világjárvány esetén feltehetőleg nem is minősül jogellenesnek, hiszen a járvány valamennyi vállalkozás életét alapvetően érinti.

A koronavírus kapcsán megjelent egyéb cikkeinket itt olvashatja el.

A munkavállaló nem írható ki másnaptól szabadságra

A szabadságot az Mt. 122. §-a alapján – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki. A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.

Látható, hogy a munka és a magánélet összhangjának biztosítása céljából a törvény nem teszi lehetővé a prompt szabadságkiadásokat. Ezzel együtt érdemes a munkavállalónak azt is végiggondolnia, hogy a szabadság legalább a távollét fizetett formája.

Az sem kizárt, hogy a munkáltató a hatályos szabályok alapján bérfizetési kötelezettség nélkül tartsa otthon a munkavállalókat, hiszen erre vis major esetén a törvény lehetőséget biztosít. Érdemes tehát közösen gondolkodni a munkáltatóval.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mi a helyzet, ha a dolgozó keresőképtelen vagy kismama státuszban van, illetve működési ok miatti felmondás esetén!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Cégautóadó

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Új NGM rendelet – felszolgálási díj

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Kiskereskedelmi adó

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 december
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink