adozona.hu
NAV: visszatérő hibák az egyszerűsített foglalkoztatásban
//adozona.hu/munkajog/NAV_ezek_a_visszatero_hibak_az_egyszerusite_EG3N5B
NAV: visszatérő hibák az egyszerűsített foglalkoztatásban
Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai – T1042E benyújtása, kereseti és létszámkorlátok – az elmúlt 10 évben érdemben nem változtak, a jogintézményt a munkáltatók többsége rutinszerűen alkalmazza, ám a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzési tapasztalatai szerint még mindig előfordulnak visszatérő hibák, hiányosságok – írja honlapján a NAV.
Mint írják, a szabályos egyszerűsített foglalkoztatáshoz a munkáltatónak a munkavégzés megkezdése előtt kell bejelentenie a foglalkoztatottat, hiszen az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony a munkáltató bejelentésével keletkezik [2010. évi LXXV. törvény (Efo tv.) 3. § (1) bekezdés és 11. § (1) bekezdés]. Mivel az egyszerűsített foglalkoztatás előfeltétele, hogy a munkáltató a munkavégzés megkezdéséig a szükséges adatokat [Efo tv. 11. § (2) bekezdés] bejelentse, ezért a bejelentés utólag – a munkavégzés megkezdését követően – már nem pótolható.
Ha a munkáltató elmulasztja az előzetes bejelentést, akkor a foglalkoztatottat nem egyszerűsített foglalkoztatással, hanem az általános szabályok szerint foglalkoztatott személyként, azaz munkavállalóként kell bejelentenie. Ha ezt is elmulasztja, viselnie kell a be nem jelentett foglalkoztatottak alkalmazására vonatkozó hátrányos jogkövetkezményeket.
Az a munkáltató, aki 300 ezer forintot vagy ezt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel az egyszerűsített foglalkoztatás, szociális hozzájárulási adó, rehabilitációs hozzájárulás, szja-előleg adónemeken, a tartozás teljes kiegyenlítéséig további egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult [Efo tv. 11. § (5) bekezdés]. A munkáltató tehát csak a teljes fennálló tartozás megfizetésével válik ismét jogosulttá az egyszerűsített foglalkoztatásra, nem elegendő, ha tartozása 300 ezer forint alá csökken.
Ha a munkáltató a fennálló tartozása ellenére is egyszerűsített foglalkoztatással jelentett be és alkalmazott munkavállalókat, akkor utólag ezeknek a személyeknek a jogviszonyát át kell minősíteni munkaviszonnyá.
Ilyen esetben a magánszemélyek biztosítási jogviszonyát a ’T1041-es adatlapon be kell jelenteni a tényleges foglalkoztatás után, valamint ezzel párhuzamosan a ’08-as jelű járulékbevallásokon korábban bevallott adatokat önellenőrzéssel kell helyesbíteni. Az önellenőrzésben az adott magánszemélyek egyszerűsített foglalkoztatása után bevallott közterheket törölni kell, és ezzel egyidejűleg a bérszámfejtés alapján a megállapított szja-előleget, szociális hozzájárulási adót és a társadalombiztosítási járulékot kell bevallani pótlólag.
Olvassa el a téma kapcsán az Adózóna "Egyszerűsített foglalkoztatás: ezek a legfontosabb előírások", "A nap kérdése: egyszerűsített foglalkoztatás esetében szükséges-e orvosi alkalmassági vizsgálat?", valamint "Adócsomag 2024: javaslatok az ekho, az efo és a járulékszabályok jövő évi módosítására" című írásait is! |
A jogviszonyok önkéntes, utólagos rendezése időigényes és többletköltséget is jelent a munkáltatóknak, ha viszont nem történik meg, a NAV adóellenőrzéssel állapítja meg az adókülönbözetet, ami adóbírsággal és késedelmi pótlékkal is jár.
Az egyszerűsített foglalkoztatást alkalmazó munkáltatóknak ezért érdemes figyelmet fordítani arra, hogy adófizetési kötelezettségüket határidőben és pontosan teljesítsék, hátralék rövid ideig se keletkezzen az adószámlán. Ha ez mégis bekövetkezik, akkor az egyszerűsített foglalkoztatás kedvezőbb adózási szabályai nem alkalmazhatók – áll a nav.gov.hu-n.
Hozzászólások (0)